Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 9 (154. szám) - Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - HERBÁLY IMRE, a mezőgazdasági bizottság előadója:
3507 mehetünk együtt a szabolcsi és a délalföldi dohánytermesztők, a cukorrépatermesztők k özé is. De menjünk el olyan városi közegbe is, ahol az ellenzők érzékletesen bemutathatják azon elképzeléseiket, miszerint a föld tulajdonosait az adómentes bérleti díjon felül illesse meg a támogatási jogosultság is. Biztos nagy tapsot fognak kapni. Én pe dig vállalom, ha ez a közeg netán kifütyül. Én a termelés kockázatát vállaló termelők, gazdák, gazdálkodók oldalán állok, és így is cselekszem. Egyébként ajánlom mindenkinek a figyelmébe Karsai képviselő úrnak a mezőgazdasági bizottság ülésén elhangzott sz avait. Ő világosan elmondta, hogy mára a battonyai földek 80 százaléka nem a battonyai gazdák kezében van. A következtetéseket mindenki levonhatja magának. Az értelmetlen vita helyett beszéljünk arról, hogy a bázisidőszakot érdemese korrigálni, hogyan oss zuk ki a nemzeti tartalékot, milyen módon ösztönözzük az új rendszerben a minőségi termelést, milyen további mozgástere lehet még az adott keretek között a nemzeti agrárpolitikának, hogyan tudjuk ösztönözni a generációváltást a mezőgazdaságban, milyen sajá tos adózási, illetékfizetési szabályok meghozatalára van szükség ahhoz, hogy az új rendszer hatékonyan működjön, a spekulánsokkal szemben a valódi kockázatot viselő valódi termelőket még milyen módon lehet segíteni, és még folytathatnám a sort. Tisztelt Or szággyűlés! Az eddig elhangzott és a javaslatban is külön szereplő igen összetett problémával kapcsolatban a választás lehetőségét nagyon röviden úgy tudnám összefoglalni, miszerint akarjuke, hogy egy száz hektáron gazdálkodó magyar mezőgazdasági termelő - figyelemmel az általa tartott húsz szarvasmarhája után - legkésőbb 2013ban ugyanannyi támogatást kapjon, mint a hasonló feltételek között gazdálkodó burgenlandi termelő. Ha igen, akkor fogadjuk el a javaslatot, és Magyarország minél előbb álljon át az ú j rendszerre. Ha pedig a két termelő között mintegy 20 százaléknyi támogatási különbséget még évekig, netán örökre fenn kívánjuk tartani, akkor maradjunk a jelenlegi rendszer keretei között. Ez világos választási alternatíva, még akkor is, ha ezen állítás mögött mindenféle bonyolult számítás rejlik. Aki támogatja a felzárkózást, azt hívom a közös gondolkodásra, akit pedig nem tudok meggyőzni, attól csak egyet kérek: adja nevét a következményekhez is. Ez így tisztességes. Az én válaszom egyértelmű : ha ebben a kiélezett gazdasági versenyhelyzetben felszínen akarunk maradni, a váltás elengedhetetlen. Ehhez kérem az Országgyűlés és a tisztelt képviselők támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tis ztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerinti 55 perces időkeretben. A mezőgazdasági bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Először a többségi véleményt fogjuk meghallgatni Herbály Imrétől, a bizottság alelnökétől. HERBÁLY IMRE , a mezőgazdasági bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság június 3i ülésén 12:10 arányban általános vitár a alkalmasnak találta a T/5883. számú törvényjavaslatot. Az egységes összevont mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslat a többszöri egyeztetés ellenére is - úgy is mondhatnám - aránylag parázs vitát váltott ki a bizottság tagjai között. Ez a vita elsősorban a bevezetés szükségességéről, a bevezetés időpontjáról, a jogosultságról mint vagyoni értékű jogról, az átszármaztatásról, annak kedvezményezettjéről, az értékesítés, öröklés és jogosultság viszonyáról szólt . Mi, akik támogattuk ennek a törvényjavaslatnak az általános vitára való alkalmasságát, a jogosultság föld nélkül, a föld jogosultság nélkül nem igazán vonzó voltát jelöltük meg egy pontként. Erről egyébként a törvényjavaslat külön szabályokkal is gondosk odik. (21.10) Másrészt a bevezetés után a kiszámítható támogatási mértéket jelöltük meg, mint egy olyan tényezőt, ami a bevezetést alátámasztja. Harmadsorban azt gondoljuk és azt hangsúlyoztuk, hogy a
