Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 9 (154. szám) - Országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz):
3457 Most a képviselői felszólalások következnek a Házszabály szerinti 1515 perces időkeretben. Megkérdezem, kíváne valaki szólni. (Senki sem jelentkezik.) Megáll apítom, hogy senki. Így az általános vitát… (Jelzésre:) Mielőtt még lezárnám az általános vitát, megadom a szót Mikola István képviselő úrnak, Fidesz. (17.30) DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Fontosnak tartjuk a népszav azást, a következők miatt. Úgy látjuk, hogy az egészségügyi reformnak nevezett folyamat, amit mi leginkább az ámokfutás szóval jellemeznénk, megbukott ugyan, a többbiztosítós, majd többpénztáras rendszer lekerült a napirendről, de nem látunk semmiféle gar anciát arra nézve, hogy akár néhány hónap múlva vagy akár fél év, egy év múlva nem fogják újra elővenni az egészségügyi ellátórendszer piaci átalakulásának újabb szándékát, nem kerüle megint sor az egészségbiztosítás nagy rendszerének a privatizációjára. Sőt, az utóbbi időben olyan megnyilatkozásokat és olyan jeleket látunk, amelyek ilyen értelemben aggodalommal töltenek el bennünket. Úgy látjuk, hogy a népszavazás garanciát kínálna arra nézve, hogy legalább három évig nem kerülhet ismét sor az egészségbiz tosítási rendszer privatizációjára. Azok a megnyilatkozások, amelyek miniszteri szintről hangzanak el, és például június 30ig új koncepciót ígérnek az egészségbiztosítási rendszer átalakítására, azok veszélyesek. Mintha megint abba a hibába esne a kormány , hogy néhány hét alatt komoly egyeztetések, súlyos társadalmi egyeztetések, szakmai viták nélkül belevágna megint az egészségbiztosítás nagy rendszerének az átalakításába. Ezt mi hazardírozásnak tartjuk, és ezek a félelmek élnek bennünk. El kell azt is mo ndanom, hogy azok a kiszivárogtatások, amelyek az egészségbiztosítás nagy rendszerét részvénytársasággá kívánják alakítani, majd újabb kiszivárogtatások arra utalnak, hogy ennek a részvénytársaságnak valamiféle regionális tagozódása is létrejön - esetleg r egionális önálló jogi személyként megjelenő részvénytársaságok formájában , ugyancsak aggasztanak bennünket. Ezek nemhogy garanciául nem szolgálnak, hanem éppen ellenkezőleg: azt a piaci, az egészségügyből üzletet csinálni akaró szándékot jelzik, amelytől eddig is tartottunk, és ezek után is tartunk. Ugyancsak elgondolkoztatók azok a szakanyagok, amelyek az utóbbi hetekben az egészségügyi tárca részéről megjelentek, és egyelőre az egészségügyi bizottság előtt tárgyaltattak, amelyek a szektorsemlegesség biz onyos hamis látszatát keltve próbálják az egészségügyi állami, önkormányzati szolgáltató rendszer mellett - és talán annak ellenében , leszedve, lekapcsolva bizonyos területeket, a magánszolgáltatók szerepvállalását erősíteni, ezeket mintegy felhozni. Ugy ancsak olyan kiszivárogtatásoknak voltunk tanúi az elmúlt hetekben, amelyek az önkormányzatok ellátási kötelezettségét próbálnák definiálni valamilyen minimális ellátási kötelezettség szintjén, amelyek ugyancsak aggasztóak olyan értelemben, hogy ez talán a piac előrenyomulását segíthetné az egészségügyben. Azt kell mondanom, továbbra sem látjuk, hogy az irányultság, a kormányzati szándék az egészségügyi nagy rendszer átalakítására vonatkozóan megváltozott volna. Továbbra is úgy tűnik, hogy a pénzkivonás mel lett a piac, az üzlet, a túlhangsúlyozott, mármár erőltetett öngondoskodás - itt megállok egy pillanatra: a nyugdíjasokra gondolok, akik már gondoskodtak önmagukról, ugyanakkor éppen a lakossági sarcok bevezetésekor nagyon nehéz helyzetbe kerültek a vizit díj, napidíj ügyében - vagy éppen a verseny hangsúlyozása, a biztosítási elv túlhangsúlyozása, kicsit az individuális, egyéni kockázatvállalás irányába történő hangsúlyozása mindmind elgondolkodtat bennünket olyan értelemben, hogy a kormányzati szándék ne m változik. Hiányoljuk az egészségügyben a szolidaritás hangsúlyozását, a szeretet, a szeretetszolgálat, a lélek, a szakmaiság és a társadalombiztosítás egész más logikán alapuló biztosítási elvrendszerének tudomásulvételét - ha nem is hangsúlyozását , am elyek ennek az egészségügyi nagy ellátórendszernek az eszenciáját, a lényegét képezik. A legnagyobb gond az, hogy nem hiszünk
