Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 3 (153. szám) - A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP):
3358 Tehát arra kértek bennünket, hogy n őtársaik, a gyermekbaráttársadalom és az érintett többgyermekes szülők nevében fogalmazzuk meg ezt a módosító indítványt, és a lehetőségeink figyelembevételével segítsük elő az ötórás szabályozás hatálytalanítását. Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Ezt célozza ez a módosító indítvány, amellyel kapcsolatban különösen öröm, hogy az eddigi hozzászólók mindannyian támogatták, támogatta a kormány is, hiszen jó érzés a tisztelt Házban egy olyan törvény általános vitáján részt venni, amelyet a Házban kö zmegegyezés, konszenzus övez. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról megfogalmazott indítványunk értelmében a 24. § (3) bekezdése hatályát veszíti, hiszen, bár tudjuk, hogy az 53/2007. (III. 28.) kormányrendelet szinte telje s körűvé tette a gyermek napi öt órát meg nem haladó nappali intézményben történő elhelyezését az időkorlát alóli kivételek megfogalmazásával, és ezzel a rendkívüli érdemi intézkedéssel minden olyan gyermek számára megteremtette a nappali ellátás lehetőség ét, akiknek közösségre és szakszerű ellátásra volt szükségük; ugyanakkor viszont, mint ahogyan az előbb említett levelekből és a Veszprémi Nők Kerekasztal Egyesület által hozzám írt levélből is kiderült, gyakori az az eset, amikor a többgyermekes szülőnek a kisiskolás gyermeket délután külön foglalkozásra kell kísérnie, miközben az óvodából a délutáni alvás előtt kénytelen elhozni a kisebbet, hogy azután őt is magával vihesse. Úgy véljük tehát, az a megfelelő szabályozás, ha a korlátozást teljes mértékben f eloldjuk, ilyen módon - ahogyan Vidorné Szabó Györgyi képviselőtársunk is elmondta - segítünk azoknak, akik ma közel 50 ezren veszik igénybe ezt a támogatási formát, hiszen a főállású anyaság intézményét nem azért hozta létre a törvényalkotó, hogy ezzel me gfizesse a gyermek kizárólag otthon történő nevelését, kiváltva ezzel a nappali intézményi helyeket, hanem azért, mert értékeli és elismeri, mennyire fontos kisgyermekkorban a szülő, túlnyomórészt az édesanya osztatlan figyelme, különösen akkor, ha a csalá dban több kisgyermeket is nevelnek. (15.30) Azt gondolom, képviselőtársnőim és képviselőtársaim, hogy amikor az ország nehéz demográfiai helyzete felett érzett jogos aggodalommal keressük a bátrabb gyermekvállalásra ösztönző megoldásokat, akkor ezekről a z inkább csak gesztusértékű, de a kisgyermekes családok számára nagyon lényeges feltételekről sem feledkezhetünk meg. Így hát én nagyon bízom abban, hogy az a támogatás, amely az eddigi hozzászólásokban megnyilvánult, a parlamenti vita során végigkíséri ez t a módosítást, és a következő parlamenti ülésen teljes körű egyetértéssel dönthetünk arról, hogy ez a rendelkezés hatályát veszítse, és segítsen abban, hogy azok a nagycsaládosok, akik a főállású anyaság intézményét igénybe veszik, könnyebben, akadályment esebben és többet foglalkozhassanak gyermekeikkel. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Lanczendorfer Erzsébet képviselő asszonynak, a KDNPfrakcióból; őt majd Csáky András követi. DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1815ben született Veres Pálné, a XIX. század iskolaalapító nagyasszonya, a magyar nőoktatás harcos szorgalmazója szavai szerint amilyen a nő, olyan a csal ád. És mi tudjuk, hogy amilyen a család, olyan a társadalom. Ezért elemi érdekünk, hogy a családtámogatási törvényi szabályozás közelítse meg a majdnem tökéletest, lássuk világosan a célokat, szem elől nem tévesztve a prioritásokat. Amikor az előttem fekvő , a családok támogatásáról szóló törvénymódosításról beszélünk, távol áll tőlem, hogy a T/5482. szám alatt benyújtott törvényjavaslat alkotóinak jó szándékát akár egy
