Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 3 (153. szám) - A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény, valamint a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SIMON GÁBOR (MSZP):
3347 Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselő knek adom meg a szót, a Házszabály szerint 1515 perces időkeretben, elsőként Simon Gábor képviselő úrnak, MSZP. DR. SIMON GÁBOR (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztel Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Alapvető kiindulópontom az előttünk fekvő törvényja vaslat kapcsán az, hogy a javaslat a szükséges formában és szükséges mértékig tartalmazza azokat a hézagpótló szabályokat, amelyek az állami és önkormányzati kitüntetési rendszerben a jogszerű és megalapozott hatáskör gyakorlását teszik lehetővé. A szabály ozásra elsősorban az Alkotmánybíróság vonatkozó határozata ad alapot, ugyanakkor hadd emeljek ki egy másik szempontot is. A hatályos kitüntetési joganyag fogalmi tisztázatlanságával és hiányosságaival a közélet figyelmesebb résztvevői központi és helyi szi nten egyaránt találkozhatnak. Az állami és önkormányzati intézmények mindennapi gyakorlatát képviselőként, a közügyek alakítójaként jól ismerhetjük kormánypárti és ellenzéki oldalon egyaránt. Beláthatjuk tehát közösen, hogy mennyire indokolt az elismerések szabályrendszerének felülvizsgálata. Sajnos, sok esetben a felülvizsgálat nem is megfelelő kifejezés, hiszen a hiányzó szabályozást nem lehet felülvizsgálni. Ezért a törvényjavaslat sarokpontjai közé sorolhatjuk mindenekelőtt a kitüntetésadományozás eljár ási feltételeinek részletes kidolgozását. Az Alkotmánybíróság 47/2007. számú határozatában az adományozás tartalmi és eljárási feltételeire is utal, egyetértek azonban a kormány álláspontjával, miszerint a törvényhozásnak csupán az utóbbi, tehát az indítvá nyozás, az előterjesztés és az adományozás folyamatát kell szabályoznia, mivel a tartalmi döntés szempontjainak meghatározása és mérlegelése továbbra is az előterjesztő, illetve az adományozó hatásköre. Magam is úgy gondolom, hogy az Országgyűlés nem vonha tja el az érdemi döntés jogát sem az államfőtől, sem a helyi önkormányzatoktól, az adományozás mikéntjének körülhatárolása azonban a jogalkotó felelőssége. Annyiban viszont mégiscsak érdemes túlterjeszkedni az Alkotmánybíróság döntésén, hogy végre szabályo zás alá essen az úgynevezett elismerésalapítás és adományozás is. Az elismerés kategóriájának bevezetésével a törvényjavaslat fogalmi tisztázást ad az olyan kitüntető címekre, díjakra, oklevelekre, plakettekre és egyéb formájú elismerésekre vonatkozóan, a melyeket az adományozásra jogosult személyek és szervezetek jelenleg is adományoznak, azonban mind a mai napig homályos, sokszor hiányzó szabályrendszer alapján. A bizottsági ülésen heves vita tárgyát képezte, hogy az elismerésalapítás jogosulti körének le fektetésével az új kitüntetésadományozókat határozza meg a törvényjavaslat, holott egyértelműen kiderül szimplán a nyelvtani értelmezés útján is, hogy nincs szó új kitüntetésről; ezt magam is hangsúlyozom. Egyrészt a kitüntetés és az elismerés két különböz ő kategória, másrészt megfelelően eltér a kitüntetések és az elismerések alapítóinak a köre is. Az elismerések alapításának és adományozásának eddigi gyakorlata olyan mértékben kusza és szabályozatlan volt, hogy mindenképpen indokolttá vált ennek a rendsze rnek a törvényi szintű szabályozása, ezáltal egyértelműbbé tétele. Az elismerésalapítás, illetve adományozás jogosulti körének meghatározásával, valamint az adományozás feltételeinek rögzítésével kialakulhat tehát egy egységes eljárási rend, méghozzá törv ényi szinten, megoldva egyszersmind azokat a jelenlegi alkotmányos problémákat, amelyek éppen a jogforrási hierarchia áttörése révén keletkeztek, és amelyekre az Alkotmánybíróság is rámutatott. Érintőlegesen utalni szeretnék egy fogalmi pontosításra is. A hatályos törvény 7. §a némileg sommás módon csupán szakmai és helyi jellegű kitüntető címekről szól, az előterjesztő módosítási szándéka szerint pedig ezen túl a feladatkörrel összefüggő, egyes kiemelkedő tevékenységek, teljesítmények elismerése történhet , az elismerés alapítása és adományozása. Láthatjuk tehát, hogy cizellálja az elismerés jellegét tartalmában is, és egyúttal lehetőséget ad a helyi önkormányzatok számára, hogy ne csupán az eléggé absztrakt helyi jellegű fordulatot alapul véve, hanem akár a feladatkörrel összefüggő tevékenység értékelésére is adományozhassanak elismerést.
