Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 3 (153. szám) - A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény, valamint a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz):
3348 Arra is felhívnám a figyelmet, hogy a törvényjavaslat a részegész viszonylatához hasonlóan kapcsolatot teremt a Kossuth- és Széchenyidíj szabályozása, valamint a Magyar Köztársaság kitüntetéseinek szabályozása között oly módon, hogy az utóbbit minősíti elsődlegesnek. Ezzel tehát beilleszti a Kossuth- és Széchenyidíjat a kitüntetések rendszerébe, megmarad ugyanakkor ennek a két díjnak a jogszabályi önállósága. Ezáltal tov ábbra is kifejezésre juttatja a jogalkotó a Kossuth- és Széchenyidíj társadalmi rangját, ugyanakkor nem hagyja magára ennek a két díjnak a szabályozási hátterét, hanem koherens rendszerbe illeszti azt. További érdeme a törvényjavaslatnak, hogy pontosítja valamennyi elismerésalapítás vonatkozásában a jogalkotási felhatalmazásokat. Felhatalmazást kap tehát egyfelől a kormány, másfelől a kormány tagja és a helyi önkormányzat, hogy a kitüntetésekre vonatkozó részletes eljárási szabályokat, illetőleg az elismer ésekkel kapcsolatos feltételrendszert kidolgozza, és ezáltal eleget tegyen a normavilágosság követelményének, amire az Alkotmánybíróság is utal. Kiemelendő ugyanakkor, hogy az adományozás előkészítésére vonatkozó alapvető szabályokat a törvényjavaslat egy újonnan beiktatandó mellékletben kívánja rendezni. A melléklet világosan elhatárolja egymástól az indítványozás, az előterjesztés és az adományozás fogalmát, továbbá támpontokat is szolgáltat az ismételt kitüntetéshez, a kitüntetés erkölcsi megalapozottság ához, valamint a jelölt személyének bemutatásához. Ezekre a szempontokra nézve a törvény eddig semmilyen útmutatót nem adott. Ugyancsak változás a Kossuth- és Széchenyidíjjal összefüggő adatkezelési szabályok megjelenítése. A díjazott személyek nyilvántar tásával összefüggésben a törvényjavaslat választ ad a mit, a kinek és a meddig kérdésekre. Felsorolja ugyanis a nyilvántartás tartalmi követelményeit, rögzíti az adattovábbítás és a betekintés alanyait és feltételeit, ezenkívül megjelöli az adatkezelés 30 éves időtartamát. Bár megjegyzem, hogy az utóbbi időtartam szükségességére nézve a bizottsági tárgyalás után is maradt bennem kétely. Vitát generált a bizottsági ülésen a kitüntetésre való érdemtelenség és ezzel összefüggésben a kitüntetés visszavonásának szabályozása is. Véleményem szerint logikus és indokolt az a módszer, hogy a kitüntetés visszavonására, az adományozásra és annak előkészítésére vonatkozó hatásköri és eljárási szabályokat kelljen alkalmazni. Hiszen a visszavonás az adományozás ellentétpár ja, mondhatni: negatív oldala, így a legkézenfekvőbb megoldás az, hogy ugyanazokat a szempontokat tekintjük irányadónak, mint az adományozásnál, csak éppen negatív előjellel. Összességében tehát megalapozottnak, átgondoltnak és támogatásra alkalmasnak tart om és tartja az MSZP a törvényjavaslatot, esélyt kínál arra, hogy érdemben rendbe tegyük a kitüntetések és az elismerések hazai rendszerét. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Balsai István képv iselő úrnak, Fidesz. (14.40) DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ilyen sok dicséret után talán meg fogja lepni képviselőtársaimat a FideszMagyar Polgári Szövetség álláspontja, amely a jelenlegi formájában a törvényjavaslatot nem tartja elfogadhatónak. Ennek érdekében be is nyújtottunk egy módosítást, tehát a törvény feltételezhetően nem kerülhet elfogadásra olyan gyorsan, ahogy azt az előterjesztő gondolta. Miért is mondom ezt? Az előtt em szóló szocialista párti képviselő úr idézte a bizottsági vitát - helyesen , és utalt arra, hogy a kifogásainkat már ott is megfogalmaztuk. Mindenekelőtt az egyik alapvető kifogásunk az, hogy a nemzeti jelképrendszerhez tartozó, szélesebb értelemben vet t - tehát a címerrel, zászlóval, akár az ország fővárosával is kapcsolatos - szimbólumegyüttes lényeges eleme, hogy a Magyar Köztársaság hogyan becsüli meg azokat a polgárait, milyen eljárás és kitüntetések
