Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 3 (153. szám) - A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KATONA KÁLMÁN, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3332 mondott, hogy a nyári szünet alatt talán sikerül egy olyan egyezségre jutniuk a parlamenti szakértőknek, amely előreviszi a vasút ügyét. A közszolgáltatási szerződéssel kapcsolatban szeretném elmondani, az, hogy meg kell kötni a közszolgáltatási szerződést, fontos lépés. Tehát nem lehet, hanem kell. Ez ugyan már korábban is benne volt az előző módosításnál a törvényben, de ez valahog y nem sikerült igazán. Remélem, hogy ez be lesz tartva. A többszereplős piacnak vannak olyan szereplői, amelyek megjelennek a törvényben, elsősorban a Magyar Vasúti Hivatalra és a Nemzeti Közlekedési Hivatalra gondolok. Azt gondoljuk, hogy a Magyar Vasúti Hivatal korábbi helyzete erősebb volt, jobb volt, ugyanis a vasút jelentősége a nemzetgazdaságon belül, annak ellenére, hogy úgy tűnik, lefelé megy, biztos vagyok benne, hogy ez megfordul, és egy olyan erős hivatalt igényel, amelyik a parlamentnek számol b e. (13.20) Nem jól van, hogy egy más törvény módosításán keresztül ezt legyengítették. A Demokrata Fórum és a magam megítélése szerint egy lényegesen erősebb Magyar Vasúti Hivatal kell. Ezt más területek hivatalai is jól mutatjá k, hogy az ad tekintélyt egy hivatalnak, ha közvetlenül a miniszterelnökhöz tartozik, illetve közvetlen parlamenti beszámolással bír, hiszen akkor nem lehet az észrevételeit elleplezni, megtudjuk magunk. Hiányzik egy személyfuvarozási törvény - van, aki sz emélyszállítási törvénynek mondja , ami arról szól, hogy az egyes közlekedési ágazatok között az állam, illetve a parlament, a kormány milyen prioritásokat gondol, milyen viszonylatokban látja elsődlegesnek a vasút szerepét és mikor a közúti közlekedését. Ennek a meghatározása nélkül nagyon nehéz az ellátási kötelezettséget is megfogalmazni, ugyanis nem annyira egyszerű a dolog, hogy addig van ellátási kötelezettsége, ha másként nem oldható meg, ugyanis van itt még környezetvédelmi szempont. Tehát azt gond olom, hogy ami előnyt a vasút jelent környezetvédelmi szempontból, azt is lehet forintosítani, tehát amikor egy összehasonlítást végzek. Nem beszélve arról, hogy nem hasonlíthatok össze egy mozdonyt egy autóbusszal, hiszen ott a pálya költségei nem jelenne k meg, és akkor még sorolhatnám, hogy például vasút jellemzően nem megy be a városba, tehát mint környezeti zaj, nemcsak levegő, zajszennyezés is a városok szempontjából kedvezőbb. Tehát amikor döntünk vasútvonalak sorsáról, egy teljes, átfogó képet kell elemeznünk, és annak alapján kell a döntésünket meghozni. És ha mégis úgy döntünk, hogy bezárunk mellékvonalakat, akkor a nyugateurópai mintákat figyelembe véve a nyomvonalat meg kell őrizni. Most másik törvény kapcsán van egy ilyen indítvány. Nagyon fon tos, mert - most a környezetvédelmi bizottság elnökeként mondom - új nyomvonalat nagyon nehéz kiharcolni. Tehát a jelenleginek a megőrzése alkalmas arra, hogy egy későbbi, más helyzetben vagy esetleg más prioritásokat szem előtt tartó kormányzat legalább a zzal a gonddal ne nézzen szembe, hogy eltűnt a nyomvonal is. Tehát kérem ezúton is a kormány képviselőjét, hogy azt az indítványt, hogy a mellékvonalak a területrendezési tervekben maradjanak meg mint nyomvonalak, ezt támogassák. Még egy pillanatot visszat érnék az ellátási kötelezettségre. Az, hogy majdnem minden településről munkába el tudjanak jutni az emberek, az, hogy ne legyen olyan falu, ahol valamilyen közlekedési eszközzel nem oldható meg a közösségi közlekedés, azt hiszem, abban mindnyájan megegyez ünk, hogy ilyennek nem szabad lenni. Én úgy tanultam annak idején, hogy ha egy települést egy folyó kettévág, és a folyó túlsó partján van az iskola vagy a szociális otthon vagy a kórház, akkor a komp vagy híd létesítése állami feladat. Ha a kocsma van a t úloldalon, akkor nem. Azt gondolom, hogy ezen a nyomvonalon nagyon jól meg lehet határozni, hogy mi a kötelező ellátás köre, és utána, ha a megfelelő költségelemzést minden szempontot bevéve elvégezzük, akkor el lehet dönteni, hogy hol kell a vasútnak megl ennie, illetve milyen finanszírozási formában jelenik meg. Azt, hogy veszteséges szolgáltatásra senki nem kényszeríthető, mi nem vitatjuk, ez egy alapelv. A kérdés az, hogy az a, régen úgy hívtuk, hogy MÁVállam szerződés, most közszolgáltatási szerződés a neve, tartalmazzae a megfelelő szolgáltatásért járó kompenzációt. Ha tartalmazza, akkor
