Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 3 (153. szám) - A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ PÁL közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
3320 működési engedéllyel. Ma már úgy értékelhet ő, az új vasúti törvénynek jelentős szerepe volt abban, hogy a vasúti áruszállítási piac többszereplőssé vált. Bár a törvény alapvetően az uniós és a nemzeti közlekedéspolitikában megjelölt célok elérése irányába befolyásolta a folyamatokat, a 2006 óta elt elt időszakban bekövetkezett társadalmigazdasági és közösségi szabályozási változások, illetve a gyakorlati tapasztalatok újabb törvénymódosításokat is szükségessé tettek. Így például uniós jogharmonizációs kötelezettségként a szociális partnerekkel folyt atott egyeztetés alapján teljesítenünk kell az Európai Vasúti Közösség és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége közötti megállapodásban foglaltakat, amely egységesíti a határon átnyúló szolgáltatásokat végző utazó munkavállalók alkalmazá si feltételeit. Ennek a feladatnak tesz eleget e törvénymódosítás 26. §a. Szintén a vasutas munkavállalókat érinti az a javasolt változtatás is, amely a többszereplős vasúti közlekedési piac követelményeivel összhangban módosítja a jelenlegi képzési és vi zsgáztatási rendszert. A képzésivizsgáztatási lehetőség nem marad kizárólagos privilégiuma egyetlen vasúti társaságnak sem. A vizsgaközpont felelősségi körébe tartozik majd a vizsgák megszervezése és az egységes szakmai követelmények meghatározása. Mindez hozzájárul a vasúti munkavállalók vasúti társaságok közötti könnyebb mobilitásához, és biztosítja a képzéshez történő, diszkriminációmentes hozzáférést és az egyenlő elbánást. Az oktatást a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiadott engedély alapján a képz ő szervezetek végzik. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökben foglalkoztatottak vizsgáztatását pedig a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kinevezett vizsgabiztosok látják el, ezáltal biztosítható a megfelelő hatósági kontroll is. További munkavállalói kört érintő módosítás a vasúti járművezetők vezetési idejének ellenőrzése, amely a közlekedési tárca és a Mozdonyvezetők Szakszervezete között 2007ben megkötött megállapodásnak megfelelően, elsősorban közlekedésbiztonsági szempontokat mérleg elve került ebbe a törvényjavaslatba. Emellett kimondja ez a javaslat azt is, hogy a megfelelő hatósági kontroll biztosítása érdekében vasúti járművezetőt csak vasúti társaságnál és csak munkaviszonyban lehet majd foglalkoztatni. Uniós gyakorlattal teremt összhangot az a javaslat is, amely a hazánkban a vállalkozó vasúti tevékenységek tekintetében jelenleg létező három, a személyszállítási, az árutovábbítási, valamint a vontatási működési engedélytípus helyett a tagországokban is általános két működési enge délytípust: a személyszállítási és az árutovábbítási engedélyt hagyja érvényben. Mindezek alapján a törvényből törölni szükséges a vontatási működési engedélytípusra vonatkozó rendelkezéseket, valamint ki kell mondani, hogy vontatási tevékenység vasúti sze mélyszállítási, illetve vasúti árutovábbítási működési engedély birtokában végezhető. A jogharmonizációs kötelezettség teljesítésén túlmenően az időközben végrehajtott szervezeti átalakítások és a gyakorlati kérdések kezelése további törvénymódosítást és f ogalompontosítást is szükségessé tesznek. Így például a 2007. július 1jén a Nemzeti Autópályafejlesztési Zrt.ből alakult NIF Zrt. átvett a MÁV Zrt.től egyes, európai uniós forrásokból megvalósuló vasúti pályalétesítési és fejlesztési feladatokat. Mind ez történt annak érdekében, hogy az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztések határidőre elkészülhessenek, ezért indokoltnak ítéljük, hogy fejlesztési közreműködőként a már hatályos törvényben kijelölt Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt . az úgynevezett autópályatörvényben meghatározott hatásköröket kapjon a vasúti fejlesztésekre vonatkozóan is. Ez egyben a kiemelt infrastruktúrafejlesztésekre rendelkezésre álló források hatékony felhasználását is elősegíti, ami fontos versenyképességi tényező. Szintén szervezeti változással is összefügg az a javaslat, amely a független kapacitáselosztás és díjmegállapítás jogszabályi garanciájának megteremtése érdekében új fogalmat, az integrált vasúti társaság helyett egy szélesebb kört magában foglaló elnevezést, a nem független vasúti pályahálózatműködtető kifejezést vezeti be. Ezzel pontosabban határozza meg, hogy mely társaságok lehetnek szerződő partnerei a vasúti pályakapacitáselosztó szervezetnek. A függetlenség garantálása végett szigorodnak a VPSZre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok is. Emellett
