Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 3 (153. szám) - A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter):
3321 további pontosítást igényel még a saját célú vasúti pályahálózat fogalma is. Eszerint a vasúti pályahálózat tulajdonosának, illetve használójának nem magának kell a vállalkozói vasúti tevékenys éget végeznie, hanem arra specializálódott vasúti társaságot is megbízhat a tevékenység ellátására. Külön rész foglalkozik a javaslatban a vasúti közszolgáltatási szerződéssel és a közszolgáltatás ellátásával. A javaslatban a korábbinál részletesebben és a z uniós előírásokkal, valamint az autóbuszközlekedésről szóló törvény rendelkezéseivel összhangban szabályozzuk a közszolgáltatási szerződés tartalmi kérdéseit, ezáltal alágazatsemleges szabályozás valósul meg. Ezen túlmenően a javaslat kimondja, hogy a vállalkozó vasúti társaság nem kötelezhető a számára gazdasági hátránnyal járó és ezért általa vállalni nem kívánt vasúti közszolgáltatásra, ezért a módosítás a közösségi előírásoknak megfelelően biztosítja azt a jogot, hogy felmentésüket kérjék az ilyen k özszolgáltatás nyújtása alól. Ezzel egyidejűleg azonban az ellátásért felelős szerveket arra kötelezi, hogy amennyiben a szolgáltató mentesítése közérdeket sértene, indokolt utazási igényeket hagyna kielégítetlenül, úgy a szolgáltatást a közösség számára l egkevésbé költséges módon biztosítsák. Ez történhet a közszolgáltatási menetrend szolgáltatóval történő kielégítése útján, végső esetben pedig veszteségkiegyenlítéssel. Ennek kapcsán szeretném hangsúlyozni, hogy továbbra is biztosítani kívánjuk minden tele pülés közösségi közlekedési eszközzel való elérhetőségét, lehetőség szerint minél jobban figyelembe véve az ott élők utazási igényeit. A közszolgáltatási kötelezettség egyébként nem azonos a veszteséges szolgáltatások együttesével, ne m jelenti azok automatikus finanszírozását. Veszteségkiegyenlítésre akkor kerülhet sor, ha a szolgáltató a gazdasági és üzletpolitikai érdekeit mérlegelve kéri valamely kötelezettség alóli felmentését, igazolva az abból származó gazdasági hátrányait. A köz pénzek ésszerű, takarékos felhasználása érdekében a javaslat minden esetben a legkedvezőbb megoldás kiválasztását írja elő kötelezettségként. Ettől eltérést akkor sem engedélyez, ha új szolgáltató piacra lépése a korábbi szolgáltató szerződésben rögzített kizárólagos jogát érintené. Erre az esetre a kizárólagos jog korlátozását rendeli el. A személyszállítási tevékenység körében a jövőben sem engedhető meg a különböző üzleti, közszolgáltatási tevékenységek közötti keresztfinanszírozás, az átláthatóság e tek intetben is alapkövetelmény. A közpénzek felhasználásával működő területen nem engedhető meg sem a bevételek, sem a ráfordítások átcsoportosítása más tevékenységekhez, mivel torz támogatási rendszert eredményezne. Ezt az Európai Unió támogatáspolitikája és a közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó közösségi rendelet egyaránt tiltja. Tisztelt Országgyűlés! Az előzőekben ismertetett javaslatainkkal rendezzük mindazokat a szabályozási kérdéseket, amelyeket az utóbbi két esztendő tapasztalatai, szervezeti átalakításai, a verseny további kibontakozása, a közszolgáltatás ellátási feltételeinek konkretizálása szükségessé tettek. A törvénymódosítással az újabb jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése pedig hozzájárul ahhoz, hogy a magyar vasutat szervesen i ntegráljuk az európai közlekedésbe. Amikor ezt mondom, tudom, hogy nem ez az utolsó vasúti tevékenységet szabályozó törvénymódosítási javaslat, mégis tisztelettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az előttünk álló T/5723. számon beterjesztett törvényjav aslatot megvitatni, és jobbító szándékú javaslataikat - amelyek iránt természetesen nyitottak vagyunk - megtenni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Most a kijelölt bizottsá gok állásfoglalásának és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetése következik 55 perces időkeretben. Bejelentem, hogy valamennyi kijelölt bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény. Most először megadom a szót Szanyi Tibornak, a gazdaság i és informatikai bizottság előadójának.
