Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 3 (153. szám) - A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ PÁL közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
3319 ELNÖK (Harrach Péter) : Soron következik a va súti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . A törvényjavaslatot T/5723. számon megkapták, a bizottságok ajánlásait pedig T/5723/1., 2. és 3. számokon a honlapon megismerhetik. Meg adom a szót Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszternek, a napirendi pont előadójának, huszonöt perces időkeretben. DR. SZABÓ PÁL közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisz telt Országgyűlés! A világban végbemenő globális folyamatok, a rohamosan növekvő mobilitási igények, a határok fokozatos lebontása és könnyebb átjárhatósága egyre inkább ráirányítják a figyelmet a vasúti közlekedésre, amely elsősorban környezetkímélő jelle ge miatt jelentős szerepet vállalhat a fenntartható fejlődés követelményeinek kielégítésében, a nagy tömegű és nagy távolságú vasúti áruszállítás és a személyszállítás lebonyolításában. Reálisan számolhatunk azzal is, hogy hazánk kedvező gazdaságföldrajzi fekvéséből adódóan a környező, elsősorban az újonnan csatlakozó országok nemzetközi kereskedelmének fellendülése a szállítási kereslet további növekedését hozhatja az európai vasúti közlekedésben. Tranzitszerepünkre tekintettel is fontos stratégiai törekvé sünk, hogy a vasúti főhálózatunkat az európai hálózatok szerves részévé tegyük, gazdasági előnyt élvezve abból, hogy Európa közepén vagyunk. Egyébként ezt a szándékot az európai felzárkóztatási alapok forrásai mintegy előfeltételként írják elő a magyar vas út fejlesztésénél. Ez a felismerés tükröződik a 2015ig szóló magyar közlekedéspolitikában is, amely prioritásként jelölte meg az integrált közlekedési rendszer kiépítését, az ésszerű közlekedési módok kialakítását, a személy- és áruszállítási igények maga s színvonalú kielégítését és a vasút javára a közlekedési munkamegosztás megváltoztatását. (12.10) Ez utóbbi szempontjából Magyarország az uniós országok átlagához képest a főbb mennyiségi mutatók alapján kedvezőbb helyzetben van, a minőségi és műszaki meg felelés tekintetében azonban egyértelműen lemaradásban vagyunk. Az összes szállítási teljesítményen belül azonban a vasúti áruszállítás 23 százalékos részaránya még mindig jóval magasabb, mint az Európai Unió 25 tagállamában mért 16,5 százalék. Társadalmi szempontból is rendkívül fontos a helyi közlekedésben a vasúton évente szállított 140150 millió közötti utas, a vasúti működtetésben pedig közvetlenül 30 ezer, közvetetten mintegy 60 ezer ember érintett. Míg egyik oldalon a szolgáltatás minőségi színvonal ának, kulturáltságának, kényelmének javítása jelentkezik indokolt társadalmi igényként, a másik oldalról a munkafeltételek és munkakörülmények fokozatos javítása támaszt újabb követelményeket az érintett vasúti társaságok fejlesztésével, gazdálkodásával sz emben. A vasúti közlekedés fejlesztését úgy kell megoldanunk, hogy az mind gazdasági, mind társadalmi szempontból megfeleljen a hatékonyság kritériumainak, és hosszú távon finanszírozható legyen. Ez napjainkban hazánk és az Európai Közösség vasútjainak egy ik legnagyobb kihívása. A vasúti közlekedés szabályozásában alapvető szemléletváltozással járt a három évvel ezelőtt elfogadott és 2006. január 1jétől hatályos új, vasúti közlekedésről szóló törvény, amelynek központi eleme a piacnyitás, az új, vállalkozó vasúti társaságok piacra lépésének megkönnyítése és a verseny erősítése. A törvény céljaival összhangban hozott határozatot a kormány 2005ben a MÁV által végzett árufuvarozási tevékenység külön gazdasági társaságba történő szervezéséről, a társaság szétv álasztásáról vasúti pályahálózatműködtető, illetve személyszállítást végző társaságokra. Ez a holdingátalakulás a tavalyi évben folytatódott, és mostanra funkcionalitásában egy tagolt vasúti társasági rendszer jelenti a hagyományos Magyar Államvasutak sze rvezetét. A piacnyitás eredményeit jól érzékelteti, hogy jelenleg már az országos vasúti pályahálózaton az áruszállítási tevékenység végzésére összesen tizenöt, személyszállításra pedig három társaság rendelkezik
