Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 3 (153. szám) - A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája
3318 Az ötpárti egyeztetéseken elhangzott felvetések alapján kidolgoztuk - ú gy, ahogy azt Szabó Lajos képviselő úr itt prezentálta - a reáladósság szabály- és a kiadási plafonok közös rendszerét is, amely egyszerre biztosítja a költségvetési fegyelmet, és korlátozza a kiadási főösszeg növekedését. Nyilvánvaló ugyanis, hogy önmagáb an a kiadások korlátozása, a kiadási plafonok rendszere nem alkalmas arra, hogy gátat vessen az államadósság növekedésének, hiszen nem mond semmit a bevételi oldalról, nem mond semmit a deficitről. Amennyiben az új szabály a deficit szintje helyett csak a kiadási oldal korlátozását írná elő, az azt a nemkívánatos üzenetet közvetítené, hogy a mindenkori kormány a jövőben az adó- és járulékbevételek csökkentésével akarja fellazítani a fiskális fegyelmet. A kiadási plafonok és a reáladósság szabályai nem helye ttesítő, hanem kiegészítő viszonyban vannak egymással. Tisztelt Ház! Az ötpárti egyeztetéseken kiderült, hogy minden parlamenti párt szerint szükség van olyan szabályokra, amelyek biztosítják a költségvetési politika fenntarthatóságát és átláthatóságát. Mo st alkalom nyílik arra, hogy azokban a kérdésekben, amelyekről az eddigi háttértárgyalások során az egyes pártok nem tudtak egyértelmű álláspontot elfoglalni, immár nyilvánosság előtt mondjunk véleményt. Ez most megtörtént, és ezen a véleményen, meggyőződé sem, hogy szükséges változtatni az ellenzéki pártok képviselőinek. Az ellenzék számos alkalommal hangot adott kritikáinak a múltat illetően. Most azt kérem, hogy a sérelmek felhánytorgatása helyett összpontosítsanak a törvényjavaslat céljaira és tartalmára . Ha van javaslatuk - márpedig azt mondta Tállai képviselő úr, hogy van javaslatuk, erről persze nem beszélt a vitában , amellyel a célok elérését még jobban lehet biztosítani, akkor mondják el, és ezzel bizonyítsák saját elkötelezettségüket a költségveté si fegyelem és átláthatóság megteremtése iránt saját szavazóiknak és a gazdaság összes szereplőjének. Tisztelt Ház! Tállai képviselő úr a múlt héten az általános vitában azt mondta: “Azt gondolom, hogy a törvényjavaslat céljával egyet lehet érteni. Egyérte lmű célja az, hogy a költségvetés egyensúlyát, egyenlegét javítsa, a hiányt csökkentse, az eladósodás növekedését megállítsa, és egyértelműen olyan intézményi és szabályozási környezetet hozzon létre a költségvetés elfogadása, felhasználása és módosítása k apcsán, amely mindenki számára érthető, átlátható. Én azt gondolom - mondta Tállai képviselő úr , ezekkel a célokkal alapvetően egyet kell és egyet lehet érteni.” Nos, tisztelt képviselőtársaim, ha ez így van, és ha megfontolják mindazokat, amelyeket az e lmúlt nagyjából tizenhét percben mondtam, akkor el kell hogy jöjjön az a pillanat, amikor a Fidesz, a KDNP képviselői felülvizsgálják az általános vitában képviselt álláspontjukat, és fordítanak a véleményükön; nem azon, amivel Tállai képviselő úr egyetért ett, hanem azon, ahogy hozzáállnak, és ahogy kifejezték várható szavazási magatartásukat a zárószavazásnál. Azon fordítani kell, tisztelt képviselőtársaim, mert azt a három törvényjavaslatot azokkal a módosításokkal, amelyekben meggyőződésem szerint meg tu dunk egyezni, azokkal szükséges lenne elfogadni. Kérem önöket arra, hogy ezt a fordulatot a véleményalkotásukban tegyék meg, és támogassák módosításokkal a három most tárgyalt törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) EL NÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan a vita kezdetén elhangzott, most lezárom a T/4318. számú törvényjavaslat általános vitáját, viszont a T/4319. és a T/4320. számú törvényjavaslatok általános vitáját csupán elnapolom. Az előterjesztések ál talános vitájának folytatására a házbizottság tesz majd javaslatot. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája
