Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 3 (153. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz):
3288 a pedagógusközösség véleménye, sem a szélesebb közvélemény véleménye nem kötelezi ezeket az intézményfenntartókat. Azonban szeretném elmondani: fontosnak és lényegesnek tartom, hogy egyrészt a civil szervezetek megszólalnak ebben az ügyben, világossá teszik a véleményüket. Azt is szeretném egyértelművé tenni, hogy ha bármilyen jogi lehetősége nyílik a kormányzatnak arra, hogy valamilyen módon fellépjen ezzel az intézeti kinevezé ssel szemben, akkor ezt meg fogjuk tenni, mert elfogadhatatlannak és méltatlannak tartjuk ezt a helyzetet. Végül, amit a képviselő úrnak a politikusi felelősségről említett szavairól mondott, hadd említsem meg azt is, hogy azt is sajnálom, hogy a képviselő úr sem volt partner abban, hogy egyértelműbb jogszabályokat alkossunk a gyűlöletbeszéd, a holokauszt tagadása ügyében. Azt gondolom, mérlegelnie kell mindannyiunknak azt, hogy az egyes alapjogok ütközésénél melyik értéket, melyik alapjogot tartjuk fontosa bbnak. Ebben mindannyiunknak van saját személyes felelősségünk is. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Utolsó napirend előtti felszólalónk következik: TuriKovács Béla képviselő úr, a Fideszfrakcióból. DR. TURIKOVÁ CS BÉLA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Közel egy éve, hogy megkíséreltem, igaz, csak nyomorúságos öt percekben újra és újra ide, a Ház elé és a viszonylag korán kelő tvnézők elé hozni egy olyan társadalmi réteg ügyét, egy oly an terület ügyét, mint az elszegényedő, egyre nyomorúságosabb körülmények közé kerülő kistelepülések, falvak, tanyán élő emberek jövőjét, lehetőségeit. Korántsem kísérte ezt olyan empátia, mint sok minden mást. Meg kell jegyeznem, szinte a semmibe hulltak a szavak. Aztán mégismégis időnként érzékelhetően apró, de változások következtek be. Most azonban elérkeztünk egy olyan ponthoz, amely ha végképp végrehajtásra kerül, akkor azoknak az embereknek… - itt több tízezer, több százezer olyan emberről van szó, akik egy életet végigdolgoztak, akiknek nem maradt más, mint az a 2530 ezer forintos tsznyugdíj és az a kis fölterület, amelyet bérbeadás útján tudnak hasznosítani, és amely befolyó bérleti díj az életlehetőségüket adja, a jövőjüket jelenti. Azonban úgy tűnik, hogy ahogyan a kormánynak fogy az ideje, ahogy egyre jobban érzékeli, hogy a kisebbségi kormányzás jövője mármár a semmibe vész, úgy kezdi meg az utolsó nagy nemzeti vagyonnak, a termőföldnek is azt a fajta kisajátítását, amely nem jelent mást, min t a termőföldnek a klientúrához történő juttatását. Félelmetes lépések történtek ebben az állami ingatlanok értékesítése során. Nem véletlen, hogy ma már büntetőeljárás is indult ezekben az ügyekben. Nem véletlen, hogy az ország úgy tudja, ezeknek az ingat lanoknak az értékesítése elsőrangúan a klientúrához történik. Nem véletlen, hogy miután az Európai Unió, az a ritka pillanat, amikor egy kicsit körültekintőbben az úgynevezett egyszerűsített támogatási rendszer tekintetében 2013. január 1jéig adott lehető séget és határidőt az újonnan csatlakozók számára, hogy ezt bevezessék, úgy döntöttek, 2009. január 1jétől bevezetik, és ettől kezdődően szétválik a tulajdonjog, és szétválik a dologi jogként megjelenő támogatás lehetősége. Azon kisterületek vonatkozásába n, amelyek ma bérbeadás útján hasznosítottak, és ez összességében hatalmas terület, talán egy számmal hadd szórakoztassam a kedves nézőket, hallgatókat, hogy világosan lehessen látni. (9.50) Ma Magyarországon a gazdasági társaságok 2 730 190 hektáron gazdá lkodnak, ennyit használnak. A saját tulajdonuk 206 908 hektár, a bérbe tartott terület 1 525 818 hektár. Erről van szó, tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt képviselőtársaim. Ennek a földterületnek a megszerzése ettől kezdődően már csak rövid idő kérdése. A bérlő fog diktálni, világos. Ha a bérlő odébbáll, viszi a
