Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 19 (124. szám) - A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. LATORCAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
328 közvetett költségvetési hatásai. Ez az energiapolitikai koncepció a nem is túl távoli jövőben hozzájárulhat ahhoz, hogy az energiaellátást, az energiaárakat növelő környezetvédelmi követelményeket és a meg újulóenergiahasznosítási célokat a legkisebb költséggel valósítsuk majd meg. Az energiapolitika stratégiai keretei között további piacnyitás és liberalizáció katalizátora lehet a fogyasztók számára a kedvező piaci folyamatok kiteljesedésének, az infrastrukturális fejlesztéseknek és a valódi piaci verseny létrejöttének. Reményeink szerint ez a piaci verseny csökkentheti az energiaárak terén várható áremelési nyomást, és hozzájárulhat ahhoz, hogy az energiaipar ban bekövetkező hatékonyságjavulás pozitív hozadékait az energiafogyasztók élvezhessék. Szintén elősegítheti hazánk gazdasági versenyképességének növekedését, valamint az átlátható, megkülönböztetésmentes feltételek megteremtését a magyar vállalkozások szá mára. Kérem az Országgyűlést, hogy felelősséggel tegyen eleget kötelességének, amikor az energiapolitikai koncepció sorsáról dönt. Nagy szükség van arra, hogy mielőbb parlamenti döntés szülessen erről a főbb irányokat kijelölő javaslatról. Elég csak utalni arra, hogy már a parlament előtt van a földgázpiac liberalizációjáról szóló új törvényjavaslat is, amely kellő megalapozottsággal csak az energiakoncepcióval összhangban kezelhető. Figyelembe véve az energiaellátás terén meglévő importfüggőségünket, a kőo laj világpiaci áralakulása miatti fokozott költségérzékenységünket, az éghajlatváltozás kihívásait, mindinkább halaszthatatlan, hogy nemzeti konszenzus alakuljon ki az energiapolitika alapvető kérdéseiről. Mindezek alapján az SZDSZ, a liberális frakció rés zéről a H/4858. számú országgyűlési határozati javaslatot támogatjuk, ha szükséges, akkor módosító javaslatok elfogadásával is, és a parlamenti vita végén elfogadásra javasoljuk a tisztelt Háznak is. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Kösz önöm, képviselő úr. Megadom a szót Latorcai Jánosnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. LATORCAI JÁNOS , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! M indenekelőtt előre szeretném bocsátani, hogy Podolák György vezérszónoklatban elhangzott gondolatai koherens egységet jelentenek, és különösen kiemelésre méltónak tartom azt, és a jövő szempontjából fontosnak is, hogy ő ezt képviselte az energiapolitikai a lbizottságban ennek az anyagnak különböző fázisaiban való értékelésekor is. De sajnos, képviselőtársaim, nem a vezérszónoklatról folyik itt most a vita, hanem arról az anyagról, arról a határozati javaslatról, amelyet a gazdasági és közlekedési tárca a par lament részére benyújtott. 15 évvel ezelőtt a Magyar Országgyűlés lényegében konszenzussal elfogadta azt az energiapolitikát, melynek ugyan feltételei, környezete, tulajdonosi struktúrája azóta lényegesen megváltozott, de mind a mai napig - még így, kiüres edett állapotában is - fő sodorvonalát képezte az ország biztonságos energiaellátásának, a fogyasztók ellátásának, és az energia fogyasztói ára megfizethetőségének. Pedig e 15 év alatt rengeteg dolog, számos elágazás következett be. Az 19951996os elhibáz ott privatizáció, amelyben példa nélküli módon először az energetikai szektort, az energetikai szektoron belül a szolgáltatói szektort értékesítették, miközben 8 százalékos eszközarányos nyereséget garantáltak a szolgáltatóknak az energiaárakban, az EUcsa tlakozás, napjaink piacnyitása, a liberalizáció, ezek mindmind olyan változásokat eredményeztek, amelyek az akkori szempontból, de még ma, a jövőnk szempontjából is meghatározók. Egy nemzeti energiapolitikának és stratégiának ezekből a feltételekből kelle ne kiindulnia, különösen egy olyan időszakban, amikor választ kell adni az éghajlatváltozás kihívásaira is. Az az energiapolitika, amely nem a nemzet számára fontos célokból indul ki, s nem azokhoz rendelten
