Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 19 (124. szám) - A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. NAGY ANDOR, a külügyi és határon túli magyarok bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője:
316 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Kozma képviselő úr. A bizottság kisebbségi véleményét Nagy Andor képviselő ú r ismerteti. Öné a szó. DR. NAGY ANDOR , a külügyi és határon túli magyarok bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én azok közé tartozom a külügyi és határon túli ügyek bizottságában, akik nem tartották alkalmasnak sem a határozati javaslatot, sem a koncepciót általános vitára. Szeretném megindokolni a véleményemet a hozzászólásomban, de nem ezzel kezdeném, hanem azzal, hogy mi az, amivel egyetértettünk, mert mind a határ ozati javaslatban, mind a koncepcióban vannak dolgok, amelyekkel igenis egyet lehet érteni. Én azok közé tartozom, akik helyesnek tartják azt a megoldást, amelyet a kormány követett az energiapolitikai koncepció időtávjának a meghatározásában. Voltak, akik vitatták, hogy miért ilyen hosszú időre tervez a kormány energiastratégiát. Én azt gondolom, hogy ebben a kormány helyesen jár el, hiszen ha megnézzük a január 23án a bizottság által elfogadott úgynevezett klímavédelmi és zöldenergiacsomagot, akkor mind a CO 2kibocsátásban, mind az energiahatékonysági célkitűzésekben, de akár a megújuló energiák részarányában is az Európai Bizottság is a 2020as dátumot tekinti mérvadónak. Egyetértek azzal is, ami ennek a koncepciónak az úgynevezett külügyi dimenzióját j elenti. A koncepcióban a következőket látjuk: legyen Magyarországnak egy erős tranzitszerepe az energiaszállításban. Persze, hogy ezzel egyet lehet érteni; és azzal is egyet lehet érteni, hogy legyen Magyarország része annak az egységes európai villamosene rgia- és földgázpiacnak meg annak az egységes európai szintű energetikai infrastruktúrának, ami most van kialakulóban. Ezért is mondom azt, hogy most tárgyaljuk ezt a kérdést, ez fontos is Magyarországnak, meg időszerű is. Vannak azonban dolgok, amelyekkel nem értettünk egyet, és szeretnék a hátralévő időben a részletesség szándéka nélkül most ezzel foglalkozni. Az energiapolitikai koncepció három alappilléren nyugszik, ahogy ezt államtitkár úr is elmondta a bevezető előadásában. Ez a három pillér az ellátá sbiztonság, a versenyképesség, illetve a fenntarthatóság. Az volt a véleményünk erről a három célkitűzésről általánosságban, hogy ha végigolvassuk a határozati javaslatot, akkor igazán megnyugtató megoldást, igazán konkrét megoldást sem a határozati javasl at, sem a koncepció nem nyújt. Sokkal inkább azt az utat követi a kormány, hogy egy általános jellegű megfogalmazást, inkább általános felhatalmazásokat ad saját magának, és túlságosan tág mozgásteret engedélyez ezzel, és megakadályozza a parlamentnek, hog y ezeknek a céloknak a végrehajtásában a kormányt igazán ellenőrizni tudja, igazán számon tudja kérni. Ha egyenként megnézem a három alappillért, vegyük elsőként az ellátásbiztonságot, a koncepció nem megfelelően, illetve nem kielégítő módon ad választ haz ánk egyik legnagyobb problémájára, amit szintén jelzett államtitkár úr, nevezetesen a földgáz importfüggőségére. A határozati javaslat 7. pontja foglalkozik az ellátás diverzifikációjával összefüggésben megfogalmazott általános jellegű felhatalmazással. Ig azából konkrét kötelezettség a kormányra vonatkozóan nem lelhető fel sem a koncepcióban, sem a határozati javaslatban. Azt gondolom, hogy bátran lehetne követni az Európai Unió közös energiapolitikáját célzó törekvéseket mind az ellátásbiztonságban, de aká r a diverzifikációban is, és igenis meg lehetne azt is kifejezetten említeni, hogy a Nabuccogázvezeték megépítése fontos dolog, nem kell ettől félni, nem fog ez fájni. Ezzel kapcsolatban egyébként egy módosító indítványt is szeretnénk majd benyújtani. A v ersenyképesség esetében a következőket írják a 2. pontban, hivatkoznak arra, hogy egy új működési modellt kívánnak bevezetni. Nem igazán világos, hogy ez az új működési modell hogyan néz ki, mire is vonatkozik a versenyképesség, magára az energiaszektorra vonatkozike vagy a gazdaságra. Ha az utóbbira, akkor hogyan lehet versenyképes úgy a gazdaság, hogyha a