Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 19 (124. szám) - A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság előadója:
317 nagyfogyasztókra, illetve az úgynevezett szabadpiaci fogyasztókra terhelik rá a létesítendő új erőműveknek meg a szükséges beruházási terheknek egy jó részét? Az energiahatékonysággal - ezt több képviselőtársam említette - jelentős lemaradásban vagyunk, egy kötelességszegési eljárás is indult Magyarországgal szemben, mert már 2007. június 30án be kellett volna nyújtanunk… (A képviselő mikrofonja leesik. ) Úgy látom, a mikrofon is azt akarja, hogy befejezzem, mert letelt az öt perc. (Derültség.) …be kellett volna nyújtanunk egy cselekvési tervet, és azt nem tettük meg. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm , képviselő úr. Megadom a szót Ángyán József képviselő úrnak, a mezőgazdasági bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő úr. DR. ÁNGYÁN JÓZSEF , a mezőgazdasági bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Ura im! A mezőgazdasági bizottság 2008. február 11ei ülésén megvitatta a 20072020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló határozati javaslatot, és azt 10 igen, 10 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett általános vitára nem ajánlott a. Engedjék meg, hogy hasonlóan a környezetvédelmi bizottsághoz, ahol szintén ellenzéki képviselő ismertette a bizottság véleményét, röviden összefoglaljam a lezajlott vitát, és fő vonásaiban indokoljam a bizottság döntését. A bizottság mindenekelőtt nehez ményezte, hogy a 20072020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepció megtárgyalására csak 2008ban és azt követően kerül sor, hogy azt a kormány 2007. november 29én már határozattal elfogadta. Méltatlan tehát e jelentős kérdéskörben a törvény hozásnak szánt utólagos jóváhagyó szerep. Súlyosan aggályosnak minősítette továbbá azt a gyakorlatot is, ahogyan az energiapolitikai koncepció elkészült. Működő demokráciában ilyen jelentős kérdéskörök eldöntése és stratégiai fő irányok meghatározása eseté n a gyakorlat az, hogy először a szakmai tudományos körök elemzéseket, előzetes hatásvizsgálatokat és fejlesztési forgatókönyveket készítenek. Ez alapján a kormány egy olyan, alternatívákat tartalmazó koncepciótervezetet készít, amit széles körű társadalmi vitára bocsát. (11.20) A vita alapján körvonalazódó, közösen elfogadható forgatókönyveket, a megalapozó háttértanulmányokkal és előzetes hatásvizsgálatokkal egyetemben a törvényhozás elé terjeszti. Így valósulhat meg az ilyen nagy jelentőségű, hosszú távú , több kormányzati cikluson átnyúló programok esetén nélkülözhetetlen szakmai, társadalmi és politikai konszenzus. A benyújtott energiapolitikai koncepció mindezeket teljes mértékben nélkülözi. A koncepció hibás abban az értelemben is, hogy nincs összhangb an olyan más meghatározó nemzeti stratégiákkal, mint például a nemzeti fenntartható fejlődési vagy a nemzeti éghajlatváltozási stratégia, továbbá a környezet- és természetvédelmi, valamint nem utolsósorban az agrár- és vidékfejlesztési stratégia. Az előte rjesztő láthatóan kísérletet sem tett arra, hogy megteremtse a vázolt energiapolitikai koncepció összhangját ezekkel a legfontosabb nemzeti stratégiákkal. Ráadásul - mint kiderült - a kormány két héten belül szokásos gyakorlata szerint határozattal dönteni fog az energiahatékonysági nemzeti cselekvési tervről, továbbá a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos stratégiáról is anélkül, hogy a nemzeti energiapolitikai koncepció tekintetében szakmai, társadalmi és politikai konszenzust alakított volna ki. Ezekb en az egymással szorosan összefüggő stratégiákban, programokban és tervekben ahány dokumentum, annyiféle cél szerepel. A bizottsági vitában felmerült az is, hogy a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos elképzelések és tervek nincsenek összhangban az FVM biomasszatermelési és energetikai célú felhasználási koncepciójával, nem veszi figyelembe a kérdéskör megítélésében jelentősen változó európai környezetet sem, továbbá nem szentel kellő figyelmet az energetikai célú