Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 27 (151. szám) - A Nemzeti Tehetség Programról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BÓKAY ENDRE (MSZP):
3102 civil szervezetekkel együttműködve terjessze be ezt az anyagot. Ezt szövegszerűen maga az előterjesztés meg is fogalmazza. Az a határidőmódosítás, amire a képviselő asszony is kitért, ami a módosítók között szerepel, azért volt szükséges, mert részben tolódott a tárgyalása a napirendnek, és mindenképpen célszerűnek tartjuk azt, hogy szeptember 30áig kerüljön be ez az elképz elés és az anyag, és ezzel kapcsolatban az a szakmai koordináló szervezet is álljon fel, amely ezt az együttműködést segíti, hogy adott esetben a 2009es fontosabb irányelvek kapcsán, pontosan a Nemzeti Tehetségalap forrásai kapcsán már legyenek olyan körv onalazható elképzelések, amelyek egy kiszámítható állami szerepvállalás mellett teszik le a voksot, és ez adott esetben már a meglevő források mellett a jövő évi költségvetésben is megjelenhet. És akkor jeleztem, hogy Ékes képviselő úrnak a felvetéseire is reagálok. Több olyan kérdés volt, ami nyilván nem közvetlenül, hanem közvetetten kapcsolódik a témához. Az, hogy egy tehetségígéret valamilyen módon felszínre kerüle, nagymértékben függ attól, hogy azoknak, akik velük foglalkoznak, az adott tehetségterül et irányába vane affinitásuk vagy nincs. Ha kiemelkedő mozgásos tehetségek, motorikus, mozgásos képességükben kiemelkedő tehetségek vannak egy kistelepülésen, de nincs olyan szakember, aki ezt észrevegye meg szakszerűen tudja segíteni, az a tehetség hátrá nyban van. Kérdés, hogy lehete minden helyen, minden ellátási szinten, minden települési és intézményi nagyság mellett ezt a fajta sokszínűséget, merthogy a tehetség valóban sokszínű, ezt a fajta segítést, szakmai segítést és támogatást hozzárendelni. Ma úgy gondolom, hogy a világban sehol sem tudják ezt megcsinálni, és ezért ajánlom tisztelettel a képviselő úrnak, és oda is adom, ha érdekli, annak a hálózati programnak a modelljét, ami BorsodAbaújZemplén megyében készült, ahol 357 település van, 157 öts záz lélekszám alatti, és ebbe a hálózatba pontosan azért, hogy a legkisebb településről is a tehetségígéretek bekerüljenek, szakszerű azonosítás legyen, 12 azonosító és segítő decentrumban, 76 műhelyben 1600 gyerek dolgozik, de úgy, hogy a központokban lev ő műhelyeknél feltétel, hogy legalább 50 százalék a környékről legyen. És gyakorlatilag ezek a tehetségpontok a www.tehetseg.hu honlapon már azonosítva ott vannak, és működnek. Tehát ha nem lehetséges minden helyen mindenféle szolgáltatás, akkor ki kell ta lálnunk azokat az együttműködési formákat, hálózatokat, amelyek garanciát adnak ahhoz, legalábbis reményeink szerint megfelelő szintű garanciát, hogy a korábban jelzett tehetségígéretek közül minél többet tudjunk azonosítani, és minél többük számára tudjun k fejlesztést biztosítani. Tehát magában a programban ez a lehetőség benne van. Úgy gondolom, a módosításokra még egy mondat erejéig visszatérve, azok valóban technikai okok miatt, egy munkapéldány rossz kezelése miatt kerültek be, nem maradhatnak benne a programban pontosítatlanul. Az előterjesztések, amelyek bizottsági módosító formájában, mint ahogy az elnök úr is jelezte, futnak tovább, az előterjesztés lényegi szándékát és tartalmát nem érintik, azokat a szükséges értelmezési pontosításokat végzik el, amelyek elfogadására én is javaslatot teszek. Ennek birtokában egyértelműbb, értelmezhetőbb és pontosabb anyag kerül elénk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Kormos Dénes képviselő úr. Két percre megado m a szót Bókay Endre képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. BÓKAY ENDRE (MSZP) : Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Köszönöm Kormos Dénes úrnak a hozzászólását, rendkívül színvonalas és összetett anyagot fejtett ki itt előttünk. Erre igen nagy szükségünk van, mert a vita során - és erre szeretném ráirányítani a figyelmet - talán nem tettünk igazán különbséget a tehetséggondozás és az elitképzés között, és nagyon sokszor a tehetséggondozás és az elitképzés összemosódik a köznyelvben, a köztudatban is, és er re tényleg nagy szükségünk van.