Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 27 (151. szám) - A Nemzeti Tehetség Programról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor):
3103 Rendkívül szimpatikus nekem az a program, amit a hálózat során kifejtettek és kifejtett a képviselő úr. Ennek a hálózatnak a kiépítése pont azt a célt szolgálja, hogy a kistelepüléseken, kisiskolákban is felismerjék a tehets éget, és azok megfelelő gondozást, megfelelő segítséget kapjanak ahhoz, hogy a későbbiekben ezt a tehetségüket ki tudják bontakoztatni. Ennek a felismerése tényleg nem egyszerű dolog, tehát egy adott környezetben egy tehetség élhet úgy is, kikerülhet az ot tani, körülötte élő emberek szemében, mint aki különc, aki nem fogadja el azokat a normákat, amelyek szerint a többiek élnek, és amelyeket a többiek elfogadnak. És ilyenkor a tehetség nemhogy segítséget kapna ahhoz, hogy a képességeit kibontakoztassa, hane m inkább hátrányba kerül, tehát akár mint renitens gyereket tartják nyilván, és ezzel bizony a személyiségfejlődése torzzá válhat, sőt vissza is fejlődhet, és nemhogy a képességeit, hanem egyébként az átlagos kvalitásait is megakadályozzuk, hogy ki tudjon törni. A magam részéről ezért rendkívül támogatom ezeket az elképzeléseket, és arra hívom fel a figyelmet, hogy folyamatosan meg kell tennünk mindent, és a kisiskolák esetében pedig azt a segítséget meg kell adnunk, amit a képviselő úr itt az előbb felvázo lt. Érdemes megnéznünk azt a honlapot, amit a képviselő úr említett, és talán nem baj, ha még egyszer elhangzik itt a Házban, hogy a www.tehetseg.hu honlapon lehet utánakeresni szempontoknak és további tájékozódásnak. Elnök Úr! Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezs ák Sándor) : Köszönöm, Bókay képviselő úr. Két percre Ékes József képviselő urat illeti a szó, FideszMagyar Polgári Szövetség. ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Azt hiszem, Kormos képviselőtársammal nem állunk olyan messze egymástól gondolko dásban, csak a megközelítés szempontjából próbáltam rávilágítani, hisz a térségekben mindenütt kísérleteznek, és megpróbálnak mindent megtenni annak érdekében a tanítók, a pedagógusok, hogy valóban, a tehetségek minél nagyobb számban kerüljenek ki a saját intézményükből. De azért is próbáltam rávilágítani a kistelepülések kérdésére, mert az elmúlt időszakban, az elmúlt több hónapon keresztül ez téma volt a parlamenten belül, és ez váltotta ki a legnagyobb vitát is. (12.40) Nem a pedagógussal van a gond, han em az intézmény fenntartása vagy annak ellehetetlenülése, a normatív támogatások Damoklész kardja fenyegetése tudatában. Mert ott, ahol állandó jelleggel fönnáll annak a veszélye, hogy lehet, hogy jövőre már nem tudják indítani magát az iskolát, egészen bi ztos, hogy a pedagógus lelki motivációja és a hozzáállása is megváltozik, mert valószínűsíthetően a következő időszakban elveszíti a munkahelyét. Tehát egészen biztos, hogy lelkiekben is megviseli magát az intézményfenntartót, a pedagógust, és megfertőzi a teljes légkört. Azért mondtam és kértem azt, hogy csináljunk egy álljt, vizsgáljuk meg, hogy melyek a negatív tapasztalatok, vizsgáljuk meg, hogy melyek a pozitív tapasztalatok, és annak összegzésével, leszűrésével próbáljunk meg egy olyan oktatási törvén yt kialakítani, amely valóban a tudásról, tehetségről és a nemzet jövőjéről szól, és valóban a megfelelő költségvetési forrásokat is hozzá kell rakni, hisz rengeteg program fut. Ezeket is össze lehet fésülni. És ahogy ön is mondta, az ön környezetében sike rült egy programot elindítani. Máshol (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) is ugyanúgy megkísérlik ezt, máshol is koncentráltnak a tehetségre, csak a Damoklész kardja mindig egy veszélyállapotot teremt az iskolai dolgozók szemp ontjából. ELNÖK (Lezsák Sándor) :
