Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 27 (151. szám) - A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SCHIFFER JÁNOS, a kulturális és sajtóbizottság előadója:
3069 jövőben is. Arra kérem önöket, segítsék ennek a módosításnak az elfogadását. A filmtörvényt  2004ben pártállásr a való tekintet nélkül fogadtuk el közösen. Mindannyian éreztük akkor, hogy  fontos jogszabály mellett állunk ki. Tisztelt Országgyűlés! Most először beszélhettem önök előtt. Bízom benne, hogy egyetértésre és  konszenzusra jutunk ebben a kérdésben, akárcsak  a filmszakma, ebben a kérdésben már megtette  konszenzusos javaslatát. Ezzel elérhetjük, hogy megszilárdíthatjuk a magyar filmipar, a teljes  mozgóképipar közösen megteremtett alapjait. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.  (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Vi lágosi Gábor) : Tisztelt Országgyűlés! Most a kijelölt kulturális és sajtóbizottság állásfoglalásának, valamint az  ülésen megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetése következik 55 perces időkeretben.  Elsőként megadom a szót Schiffer János képviselő úr nak, a bizottság előadójának. DR. SCHIFFER JÁNOS , a kulturális és sajtóbizottság előadója : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kulturális bizottság 10 igen, 5 nem és 2 tartózkodás  mellett tartotta általános vitára alkalmasnak a törvénytervezetet. Mo ndhatnék ennyit is, és ezzel  tájékoztatnám a tisztelt Házat, a jelenlévőket a bizottság álláspontjáról. Ugyanakkor nem szabad elmenni amellett, amit az államtitkár úr is mondott, hogy a 2003  decemberében elfogadott törvény tényleg teljes konszenzussal lett elfogadva nemcsak a parlamentben, hanem a szakma részéről is. (10.00) És nem csak el lett fogadva ez a törvény: ennek a törvénynek a hatását, pozitív hatását az egész  filmipar, filmművészet tudta értékelni az elmúlt években. Ha csak számokra fordítjuk le  a dolgot, többszörös lett a Magyarországon gyártott filmek száma, nemcsak száma, hanem értéke is, több  milliárd forint jelent meg a költségvetésben a filmgyártásból mint bevétel, és emelkedett az a  támogatási lehetőség, amely a magyar filmek támogatására,  illetve az adókedvezménnyel az itt  forgatott filmek támogatására lett biztosítva. Ha ilyen pozitív a dolog, akkor felmerül a kérdés, hogy miért voltak tartózkodók, miért voltak  ellenszavazatok, milyen vita alakult ki a bizottságban. A bizottságban természe tesen az elfogadott törvény és annak pozitív hatása miatt felmerült a kérdés, hogy miért van szükség a módosításra. Az  államtitkár úr is elmondta a bevezetőjében, hogy nem a kormány szándéka volt az, hogy módosítsa  ezt a törvényt, hanem 2003ban, amikor el fogadtuk, akkor még az Unión kívül voltunk, 2004ben Magyarország az Unió tagja lett, meg kell felelni azoknak az uniós elvárásoknak, szabályoknak,  amelyek az állami támogatásról szólnak. Két útja van a magyar kormánynak, illetve Magyarországnak, hogy vált ozatlanul hagyja a törvényt, tehát a támogatási rendszert elzárja a filmektől, vagy pedig megkeresi azt a  kompromisszumos megoldást, ami az állami támogatások bővebb lehetőségét adja meg a filmek  támogatására az uniós szabályok figyelembevételével. Szerenc sés helyzetben vagyunk, mert ha ez  csupán gazdasági terület lenne, tehát csak a filmiparról beszélhetnénk mint iparról, akkor sokkal  nehezebb helyzetben lenne az ország, illetve a minisztérium, illetve a filmszakma is, de mivel itt a  művészetről, a kultúrá ról is szó van - és ez elhangzott a bizottsági vitában is , a kultúránál könnyebb  szabályozási lehetőség áll rendelkezésre. Ezt a kompromisszumot kereste a kormányzat az elmúlt  évben, és jött egy javaslattal, amely nem egyedülálló javaslat, mert Európában több helyen is  használnak hasonló szabályozásokat, és ezt terjesztette a parlament elé a kormányzat. Három terület az, ami ebben lényeges: a magyar filmek támogatása, az úgynevezett alacsony  költségvetésű filmek, illetve az úgynevezett nehéz filmek lehető ségének támogatása, ahol 50  százaléknál magasabb lehetőség legyen arra, hogy támogassa az állam a filmgyártást. Itt egy  értékcsökkenést kell elfogadni; a korábbi 500 millió forint helyett 237 millió az, ami az alacsony  költségvetésű film keretét határozza  meg, illetve a koprodukcióban készült filmekre 467 millió