Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 26 (150. szám) - Bejelentés helyettes válaszadó személyének elutasításáról - Lezsák Sándor és Halász János (Fidesz) - az oktatási és kulturális miniszterhez - “Mi a garancia arra, hogy akár a Budavári Palota területén, akár másutt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal különféle ürüggyel a jövőben nem ad engedélyt védett régészet... - LEZSÁK SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár:
2953 Lezsák Sándor és Halász János, a Fidesz ké pviselői, kérdést kívánnak feltenni az oktatási és kulturális miniszternek: “Mi a garancia arra, hogy akár a Budavári Palota területén, akár másutt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal különféle ürüggyel a jövőben nem ad engedélyt védett régészeti emlékek m egsemmisítésére?” címmel. Megkérdezem a képviselő urat, mivel a miniszter úr halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt Arató Gergely államtitkár urat jelölte ki a válaszadásra, hogy elfogadjae a válaszadó személyét. (Lezsák Sándor: Igen.) A képviselő úr jelzi, hogy igen, így a képviselő urat illeti a szó. LEZSÁK SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Ami a várat ostromló töröknek, várakat fölrobbantó Habsburgoknak nem sikerült, azt most tavasszal egy mélygarázs építtetőjének sikerül t elérnie: a régészek tiltakozása ellenére lebontották a Budavári Palota XV. században épült várfalának egy részét. A vár egész területe szigorúan műemléki védettség alatt áll, a világörökség része. A bontási engedélyt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a dta ki. Államtitkár úr, hogy történhetett mindez? Ha felügyelő miniszterként vagy államtitkárként ez tudomásukra jutott, indítottake vizsgálatot? Ugye, ön se fogadja el azt az érvelést, hogy a több mint ötszáz esztendős falrész az Yblféle átépítést követ ően a föld alá került, ezért eddig sem volt látható? Ön se fogadhatja el azt a magyarázatot, hogy mindössze néhány méter várfal elbontásáról van szó azért, hogy oszlopokkal tudják megtámasztani az épülő betonszarkofágot. Tény, hogy 6 méter hosszú, 4,5 méte r magas, 3,5 méter széles védett várfalat romboltak le. Ugye, államtitkár úr, a forgalomtechnikai okokra történő hivatkozás is erőltetett, hiszen parkolási lehetőségekre szükség van, de alaptörvény, hogy építeni csak úgy lehet, ha védett örökséget, műemlék et nem rombolnak. És az sem lehet indok, hogy a kivitelezők váratlanul bukkantak Zsigmond korabeli falra, hiszen a régészek számára köztudott volt, hogy mit rejt ez a törvény által védett terület. Igen, a törvény által védett várfalat elbontották, ebből má r csak néhány köbméter törmelék maradt. Államtitkár úr, mi a garancia arra, hogy akár a Budavári Palota területén, akár másutt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal különféle ürüggyel a jövőben nem ad engedélyt védett régészeti emlékek megsemmisítésére? Á llamtitkár úr, várjuk a válaszait. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Válaszadásra megadom a szót Arató Gergely államtitkár úrnak. ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! A kulturális örökség védelmét az egyébként a Fideszkormány idején elfogadott kulturális örökség védelméről szóló törvény garantálja, ez megfelelő szakmai garanciát ad, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal számára teszi lehetővé azt, hogy minden esetben, amikor a kulturális örökséget érintő beruházásról van szó, akkor mérlegelje azt, hogy a beruházás körülményei megfelelneke az örökségvédelmi törvénynek. A jogszabály védelemben részesíti a műemlékeket, azonban ez nem jelenti azt , hogy nem mehet végbe olyan építkezés, olyan változtatás, amelyik valamilyen módon műemléket érint. Az adott esetben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak azt kellett mérlegelnie, hogy lehetővé teszie nem a fal egészének, hanem a fal egy részének áttöré sét, ha tetszik, egy új kapunak, föld alatti kapunak a kialakítását ezen a falon, és ilyen módon a garázs megépítését, valamint hozzáteszem, az eddig föld alatt lévő, nem bemutatható, nem látható, nem megismerhető falnak a megismerhetővé tételét. Az Öröksé gvédelmi Hivatal mérlegelése alapján úgy döntött, hogy ez a típusú változtatás, ez a típusú átépítés nem veszélyezteti magának a várfalnak a megismerhetőségét, nem okoz a műemlékben olyan sérelmet, amelyik aránytalan lenne az elérendő céllal. Ez nem egy pr ecedensértékű döntés abban az értelemben, hogy innentől kezdve bármilyen műemléket bárhol el lehet bontani, vagy ehhez az Örökségvédelmi Hivatal hozzá fog járulni, de a jogszabály is lehetővé teszi, hogy szakmai mérlegelés esetén az Örökségvédelmi Hivatal akkor adjon lehetőséget az ilyen típusú változtatásra, ha más módon az egyébként fontos, szükséges feladat nem végezhető el. Végül
