Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 26 (150. szám) - Lengyel Zoltán (független) - a pénzügyminiszterhez - “Magyar adó” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - LENGYEL ZOLTÁN (független):
2947 (14.50) GUS ZTOS PÉTER (SZDSZ) : Tisztelt Miniszter Úr! Ami az árrést illeti, itt sok minden elhangzott: százalékok, nagykereskedő, patikus. Arról nem beszéltünk, hogy a maximált árrés azt a célt szolgálja - többek között , hogy ha olcsóbb egy gyógyszer termelői ára, akkor a beteg olcsóbban is tudja megvenni, és a szankció ezért van ott ebben a törvényben. Ennek a megváltoztatását mi nem tudjuk elfogadni. A patikaliberalizációt illetően említette, hogy 247 gyógyszertár - és ennek kétharmada városban - nyílt. Igen, de e zek országos lefedettséggel vannak, több mint a fele vidéken nyílt meg. Ennek a korlátozását vagy visszavágását vagy a további patikaalapítás szigorítását megint csak nem tudjuk elfogadni. Úgy látjuk, hogy ezek az intézkedések a versenyt szolgálták, a vers eny pedig sok helyütt árcsökkenést eredményezett, és a legtöbb helyütt rászorította a szolgáltatást nyújtókat, hogy valóban szolgáltatást nyújtsanak. Magyarul, mondjuk, kedvesebbek legyenek azokkal az ügyfelekkel, akik vásárolni betérnek a patikába. Erről az útról nem visszafordulni szabad, hanem ezt erősíteni kellene a továbbiakban. Meggyőződésünk szerint az egészségügyi miniszternek nem a patikuslobbi érdekeit kell szolgálnia ebben a kérdésben. A választ nem tudom elfogadni. (Taps az SZDSZ padsoraiból.) E LNÖK (dr. Világosi Gábor) : A képviselő úr nem fogadta el a miniszteri választ. Megkérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 189 igen szavazattal, 175 nem szavazat ellenében, 2 tartózkodás mellett a miniszteri választ elfogadta. (Zaj.) Lengyel Zoltán (független) - a pénzügyminiszterhez - “Magyar adó” címmel ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Lengyel Zoltán független képviselő interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: “Magyar adó” címmel. A képviselő urat illeti a szó. LENGYEL ZOLTÁN (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Azt hiszem, egyre többen érzik úgy manapság, hogy egyre kevésbé tudnak megélni abból a pénzből, amit keresnek, holott annak bruttó összege egy forinttal sem csökkent. Ez természetesen elégedetlenséget, majd lassan felháborodást vált ki az emberekből, hiszen a munkájuk után az állam elég sok pénzt tesz zsebre, míg az életszínvonal és a gazdasági helyzet szemmel láthatólag cseppet sem javul. Nagyon jól példázza ezt az a levél, amit nemrégiben kaptam. Kérem, engedje meg, hogy ebből idézzek - és ezúton kérjek engedélyt az ismeretlen szerzőtől is, hogy idézhessek. E z így szól: “Régi tervem, hogy végigkövetem, mennyire zsákmányol ki az állam ebben a marha nagy demokráciában”. Bocsánatot kérek, szó szerint idéztem. “Tételezzük fel, hogy én egy igen jó dolgozó vagyok, ezért a ’Léggömbhámozó Bt.’, ahol dolgozom, azt mond ja, ad nekem 300 ezer forint fizetést. Jó sok pénz ez, örülök is neki. Aztán jön az állam, és azt mondja a bt.nek, hogy gratulálok a bevételedhez, és amiért ezt a pénzt a dolgozódnak adod, itt ez a pici lista arról, hogy mit kérek tőled. Munkáltatói tbjá rulék 29 százalék, ez 87 ezer forint; egészségügyi hozzájárulás 1950 forint/fő; munkaadói járulék 3 százalék, ez 9 ezer forint/fő; és szakképzési hozzájárulás 1,5 százalék, mindez 4500 forint. Aztán, mire a munkáltató levegőt vesz, máris kifizetett az álla mnak 102 450
