Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 21 (149. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2901 Mi bízunk abban, hogy a következő időszakban több civil szervezet is részesül pályázati formában európai uniós tám ogatásban. Ezeknek a forrásoknak a törvényes felhasználása nem kis feladatot jelent. Nem vagyok biztos abban, hogy még egy buktatót kell a rendszerbe építeni az elektronikus közbeszerzési eljárás beiktatásával. Nem vagyok biztos abban sem, hogy jól cseleks zünk akkor, amikor az elektronikus közbeszerzésre kényszerítjük kötelező jelleggel ezeket a civil szervezeteket. Örömmel hallottam a túloldalon is, hogy a kormányzó párt is gondolkodik abban, hogy még kijjebb toljuk a kötelező jellegű elektronikus közbesze rzési eljárás bevezetését, ilyen irányú módosító javaslatokat mi is tudunk támogatni. Hiányoljuk a törvényjavaslatból a szolgáltató állam fogalmának megjelenését. Ezt akkor tapasztaljuk, amikor azzal a kormányzati szándékkal szembesülünk, hogy a hirdetmény ek előzetes ellenőriztetési kötelezettsége megszűnne. A törvényjavaslat az ajánlatkérő kezébe adná annak eldöntését, hogy kívánjae ezt megtenni. Egyrészt ismert az az álláspont, amelyet a Közbeszerzések Tanácsa elnöke fogalmazott meg. Eszerint az ellenőrz és elmaradása megemelheti a jogorvoslatok számát. Ezt az álláspontot mi is megfelelőnek gondoljuk. Ugyanakkor azt is elképzelhetőnek tartanánk, ha bizonyos esetekben ez a szolgáltató állam akár díj nélkül végezne ilyen tevékenységet, még egyszer hangsúlyoz om, csak kivételes esetekben. Általános szabályként bevezetve nem tartjuk jó megoldásnak azt sem, ha a verseny biztosítására hivatkozva a kétszakaszos eljárásban, abban az esetben, ha az eljárás első szakaszában csak egyetlen jelentkező felel meg a követel ményeknek, kötelezően eredménytelennek kelljen nyilvánítani az eljárást. Mi sem támogatunk olyan gyakorlatot, amelynek során az ajánlatkérő mintegy rászabja az ajánlattételi felhívás kritériumait egy vállalkozóra vagy egy gazdasági társaságra, de azt gondo ljuk, hogy nem ez az általános gyakorlat, a kirívó esetek ellen pedig nem egy általános szabállyal kell védekezni. Végül, de nem utolsósorban jelenlegi formájában nem tudjuk támogatni a projekttársaság tervezett szabályozását sem. Ez a kérdés egyébként szá mos jogi problémát vet fel, így például egy olyan társaság bonyolítja le és valósítja meg a célt, amely nem is vett részt az eljárásban. Az ajánlatkérő kötelező előírásokat tehet a létesítendő gazdasági társasággal szemben. Milyen alapon? Ez súlyosan sérti a szabad vállalkozásalapítás elvét is. Egyébként gondoljuk végig, hogy egy részvénytársaság esetében vajon milyen kötelező formákat írhat elő egy ajánlatkérő egy gazdasági társasággal szemben. Ez a szabályozás a gyakorlatban tovább ronthatja a fő- és alvá llalkozók közötti körbetartozások arányát is. Jelenlegi formájában pedig teljesen átláthatatlanná tenné a végrehajtó személyét is. Mindezek alapján arra kérjük az előterjesztőt, hogy a jobbító szándékkal megfogalmazandó módosító javaslatainkat a későbbiek során támogassa. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Képviselőtársaim! A KDNP és az SZDSZ képviselőcsoportja is jelezte, hogy a frakció álláspontját vezérszónoka a vita későbbi szakaszában kívánja ismertetni. Most pe dig megadom a szót Herényi Károly képviselő úrnak, az MDF képviselőcsoportja vezérszónokának. HERÉNYI KÁROLY , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A Transparency International, a korrupci ó elleni küzdelemmel foglalkozó nemzetközi szervezet magyarországi tagozata néhány hónapja közzétett egy jelentést. A jelentés szerint a magyarországi közbeszerzési eljárások úgy 10 százalékban felelnek meg az előírásoknak, és mintegy 2025 százalékkal meg drágítják a kivitelezéseket, a beruházásokat, ami azt jelenti, hogy a 2003ban elfogadott új közbeszerzési eljárásról szóló törvény nem tudta maradéktalanul kielégíteni azokat az igényeket, amelyeket elvártunk, nem tudta elhárítani a korrupciós veszélyeket .
