Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 21 (149. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlé... - FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
2884 FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Csak a félreértések elkerülése végett kértem szót, ugyanis a 2005. évi települési és kisebbségi önkormányzatok alkalmával ötpárti konszenzus volt a kisebbségek kedvezményes mandátumát illetően. Folyamatos, több hónapos egyeztetés során következett be a döntés, miszerint továbbra is támogatjuk a kedvezményes mandátumot, majd az igazságügyi és alkotmányozó bizottságban a kormányoldal azt ígérte nekem délben, hogy a plenáris ülésen meg fogják szavazni. Nos, az történt, hog y napirendre sem vették ezt a kérdést. Tehát szeretném, ha ezt a határozatot annak idején majd elővennénk, hogy mi is történt azon a szavazáson. Az történt, hogy előzőleg egy 97 százalékos parlamenti ígérvény szerint biztosítani fogjuk a kedvezményes mandá tumot a kisebbségeknek, de a kormányoldal ezt megszegte. Tehát előzőleg volt egy ilyen döntésünk. Tisztelettel arra kérem Teleki László képviselőtársamat, hogy majd kérje le ezt a határozatot, és ki fog derülni, hogy a kormányoldal szavazta le a kisebbsége k kedvezményes mandátumának lehetőségét. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Két percre megadom a szót Teleki László képviselő úrnak, MSZP. TELEKI LÁSZLÓ (MSZP) : Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem szeretnék újra belemenni egy mél tatlan vitába ebben a kérdésben sem, mert azt gondolom, megint félrebeszélünk. Mind az öt párt - illetve akkor négy párt - támogatta azt a kezdeményezést, amely teret is kapott a Magyar Országgyűlésben, tehát az Országgyűlés elfogadta azt, hogy a kedvezmén yes mandátum bent maradjon a 2005. évi törvényben, de az Alkotmánybíróság nem fogadta el, ezzel szemben 2005ben jött egy olyan határozat, ami azt mondta ki, hogy ezt a kérdést vissza kell hozni. Egyetlenegy bizottság sem… - és nem is tudok mit mondani arr a, hogy a kormánypártiak nem fogadták el, mert Farkas Flóriánnal közösen ültünk abban az előkészítő bizottságban, amely egységes álláspontot képviselt abban, hogy ezt a törvényt így kell hagyni, ezért a Magyar Szocialista Párt frakciója az SZDSZszel közös en mint kormánypárt meg is szavazta. Ettől kezdve nem értem azt, amit Farkas Flórián mond, mert ebben konszenzus volt. Az egy másik kérdés, hogy nem tudtunk olyan jogi formát kitalálni, a jogászok nem tudtak olyan jogi formát kitalálni, ami egyébként megfe lelt volna az Alkotmánybíróságnak, amellyel a kisebbségi mandátumot újra ki lehetett volna osztani. Tehát szó sincs arról - ezt már többször elmondtam , hogy a kormányzó pártok akkor nem akarták, és most a Magyar Szocialista Párt nem akarja azt, hogy ezze l a kérdéssel kiemelten foglalkozzunk, de azt gondolom, más politikai pártoknak is gondjuk volt ezzel a kérdéssel, ebben az esetben, mondjuk, a legnagyobb ellenzéki pártnak is, de mondom, ebbe nem szeretnék belemenni. Tehát ezért mondtam azt, hogy van adós ságunk a kisebbségekkel, kezeljük az adósságot elsősorban az önkormányzatoknál vagy mellette párhuzamosan a parlamenti képviselettel, de abban nincs vita, hogy mind a kettőt kezelni és rendezni kell. A Magyar Szocialista Párt frakciójának tagjaként nyugodt an mondhatom Farkas Flórián úrnak, hogy igen, a frakcióban is amellett fogok kardoskodni, hogy ezt a törvényt, ha kell, akkor újra tárgyaljuk. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Horváth János képviselő úrnak, Fidesz. DR. HORVÁTH JÁ NOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A téma előttünk a nemzeti és etnikai kisebbségek ügye és az ezzel összefüggő jelenségek. A biztos úr beszámolója olyan gondolatokat ébresztett, és tisztázódást is stimulált, ami hasznos. Az egész téma csábító, én mégis ellenállok ennek, és egyetlenegy