Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 21 (149. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlé... - FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
2885 vetületéhez szólok hozzá, annak, amit ott hallottunk, nevezetesen: a gazdasági, közgazdasági jelenséghez. Még egyszerűbb szavakkal ezt úgy mondanám, hogy a foglalkoztatottság, a munkahelyteremtés, a közmunkaprogra mok, ezekről hallottunk itt, ezek a fogalmak, szavak előkerültek újból és újból. Persze hogy döntő fontosságú, amit képviselőtársaimtól hallottunk az elmúlt fél órában. Az intézmények, az institúciók dolga, mégis engedtessék meg nekem, hogy ilyen mezítlába s, hétköznapi dologról beszéljek, mint munkahelyteremtés. A kisebbségekkel, a cigány emberrel, a cigány családdal a statisztikában nagyon gyakran úgy találkozunk, hogy magas munkanélküliségi számot olvasunk. Több a munkanélküli a cigányok között, mint a ne m cigányok között. Ez nem jól van. Így kell ennek maradni? Szászfalvi képviselő úr hozta elő a témát, és a foglalkoztatási politika átgondolására buzdított bennünket. Ez az! Lehetséges ezt tenni? Igen tisztelt Országgyűlés! Hadd mondjam keményen és kihúzot t mellkassal, hogy ez lehetséges. Honnan tudom? Mert létezett, volt ilyen Magyarországon, amikor a cigány családok, cigány közösségek hozzájárultak a gazdasági élethez a közösségben. Mivel? Kerámiával, fémekkel, fafaragással, népi öltözékek teremtésével, f onásszövéssel, népművészettel. Volt sajátosan cigány népművészet, cigány kerámia, cigány fafaragás, ami elkerült a piacra, az emberek megvették. Ha az emberek megvették, ez azt jelenti, hogy értéke volt. (17.20) Ha értéke volt, akkor az azt jelenti, hogy az az ember, aki azt faragta, kopácsolta, megteremtette, annak ebből jövedelme lett. Most már beszéljünk makroökonómiában, ez azt jelenti, hogy a GDP, az össznemzeti termék emelkedett. Miből áll az össznemzeti termék? Kicsi termékekből és nagy termékekből. Ha megterem valahol egy kiló gyümölcs vagy gyógynövény azért, mert valaki foglalkoztatást nyert, akkor az ország egy millimétert vagy kettőt, vagy többet előrehaladt. Jobban él majd a cigány család? Persze! De jobban él az ország! Mi a Magyar Országgyűlés vagyunk, és az egész ország javát szemléljük. Persze, hogy most a nemzeti kisebbségek ügyével foglalkozunk, de hát ezt nem úgy látom, és tisztelt Országgyűlés, ne úgy lássuk, hogy valakinek ezzel szívességet teszünk, hogy a cigányoknak ezzel szívességet t eszünk. Magunknak, az egész nemzetnek teszünk szívességet. Az ország él jobban, több lesz a termék, több lesz a jövedelem, kevesebb lesz az igény a segélyre, a népjóléti és egyéb szociális támogatásokra, és ebből a több munkából több adójövedelem is bejön. Hol a pénzügyminiszter úr? De jó volna, ha most mondhatnám neki: pénzügyminiszter úr, ha több cigány embernek több munkája van, akkor abból az adóforrás is megemelkedik. Tisztelt Országgyűlés! Nem szeretem túldramatizálni, azért mondom így, mert ezek ilye n egyszerűek. Az előbb felsorolt, példaként említett termékek mellett ott vannak mások is. Az előbb felsoroltakat talán úgy kategorizálhatnám, hogy cigánytermékek, amelyekben évszázadokon át kitűntek, termeltek, és elmentek emberek messze, hogy megvegyék, vagy a cigányok a maguk módján elvitték a vásárba. Gazdasági előrelépés volt. Ugyanakkor voltak más termékek is, az általános vidéki agrártermékek, a selyemhernyó, a gyógynövény. Még az én gyerekkoromból emlékszem ezekre, Cecén és Sárbogárdon szedtük a bod zát, megszárítottuk, és eladtuk gyógynövényként. Akkor, gyerekkoromban, de a szomszédbeli cigányok is csinálták ezt. Ma már? A bodzafát kivágjuk, gyomnak tekintjük. A gyógynövények... És a selyemhernyótenyésztés. Az a soksok millió szederfa vagy eperfa, melyik vidékén Magyarországnak hogyan nevezzük, aminek a levelét megeszi ez a selyemhernyó, aztán selymet gubbaszt belőle, ez Magyarországon jelentős ipar volt valamikor. Ma már lenézik, vagy még csak le se nézzük, mert nem is tudunk róla. Az a cigány csal ád, amelynek ma nincs ipari munkahelye, mert az még nem alakult ki, majd kialakul, de addig is ilyen hagyományos népi foglalkozásokat találhat. Akkor persze, ha ez megint módivá válik, megint szokásossá válik, mert ez kiment a divatból. Magyarországon volt néhány évtizedig olyan gazdaság és politika, amikor mindenkinek az volt az ambíciója, azt sugallta a kormányzat is, hogy mindenki alkalmazott legyen. Valamilyen vállalat vagy hivatal fizetési listáján legyen, majd aztán azok jóságosan gondoskodnak róla. H a visszajutunk megint a kezdeményezések
