Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 21 (149. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlé... - ELNÖK (dr. Harrach Péter): - PETTKÓ ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2875 akarjuk egyszerűsíteni, akk or beszélünk arról a fajta szegregációról, ahol egy településen kizárják a cigány gyerekeket a rendes iskolából, és átteszik őket valamilyen szegregált oktatási intézménybe. Ez nagyon sokszor összefügg a fogyatékossá nyilvánítással, ami egy külön történet, ami önmagában megérdemelne talán egy külön parlamenti vitanapot is, hogy ott pontosan mi történik. És van az a fajta, ha tetszik, spontán szegregáció, ahol az elszegényedő kistelepülésen magukra maradnak a cigány gyerekek az iskolában, mert mindenki, aki ezt meg tudja tenni, elviszi a gyermekeit a közeli másik település iskolájába. Mind a két típusú szegregáció nagyon komoly problémákat vet föl. A megszűnő iskolákból a roma tanulókat a környező települések iskolái általában nem veszik fel, azt hiszem, hogy a biztos úr is kiemelten említette Csörög község példáját, ahol egyszerűen senki nem volt hajlandó a környező településekről befogadni a megszűnő iskola tanulóit. A jelentés tartalmaz egy közelebbről meg nem nevezett, egykor német lakosságú városban… - a közeli kistelepülés iskolájának megszűnte után a roma tanulók szinte mind a városi iskola városszéli, telepinek nevezett épületébe kerültek. Az iskola városközponti főépületében a cigány tanulók aránya 12 százalék, a telepi épületben 30 százalék. Pontos a datokat ilyenkor… - ezt ismerjük, van egy alapítvány és több jogvédő szervezet, akik ilyen perekkel foglalkoznak, próbapereket indítanak ezekben az ügyekben, nagyon sokszor az a probléma, innen tudjuk, hogy az adatokat sem lehet pontosan megszerezni, sem a z iskola, sem az önkormányzat nem bocsátott adatokat az országgyűlési biztos rendelkezésére. Itt megint egy dilemmához érkezünk, hiszen ott egy másik elv, hogy nem lehet az etnikai típusú adatokat igazán nyilvántartani. Ha már itt a HVG szóba került az elő ttem hozzászóló képviselő úr szövegében, arról is szó van ezzel az üggyel kapcsolatban, hogy nagyon nehéz megcsinálni az érdemi valódi kontrollingját az ilyen típusú célzott támogatásoknak. Hiszen mivel szigorú adatvédelmi és emberi jogi megfontolások miat t az etnikai adatok nem vagy csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem fejthetők fel, ezért azt is nehéz egyáltalán ellenőrizni, hogy azok a típusú területfejlesztési, európai uniós, bármilyen más források, amiket arra szánt a mindenkori kormány, hogy ezen a problémán segítsen, azok valójában oda jutottake, ahova kellett nekik jutniuk. Tehát itt valószínűleg a magyar politikának kellene hozni valamikor egy döntést, hogy melyik szempontot tartja fontosnak a kettő közül, mert ez így biztosan nem fog tudni műkö dni. Én magam, liberális politikusként messzemenőkig hiszek az emberi jogokban, és nagyonnagyon fontosnak tartom az adatvédelmet is. Azt látom ugyanakkor, hogy itt olyan megkötések vannak ezen a területen, ahol sem adott esetben a konfliktushelyzetekben e gy perindítás, sem egy egyszerű kontrollingja a területfejlesztési támogatásoknak nem tud megtörténni, mert az az alapelv, hogy nem lehet ilyen adatokat nyilvántartani. Ez mindenképpen egy megoldandó, megoldásra váró dilemma. Az oktatási visszásságok közül szeretnék megemlíteni még egyet, ez pedig egy másik kérdés, a külföldön tanuló főiskolai, egyetemi hallgatók ügye, akik akkor őrzik meg, akkor tudják magukkal vinni az egészségbiztosítási jogosultságukat, ha európai uniós felsőoktatási intézménybe járnak. Ez abból a szempontból probléma, hogy azok a szerb vagy horvát nemzetiségű diákok, akik Szerbiában vagy Horvátországban járnak egyetemre, elveszíthetik a jogukat a magyarországi egészségügyi ellátásra. Nyilván ez is egy olyan kérdés, amit fölvet a jelenté s, és amivel foglalkozni kell. A rendőri eljárásokkal kapcsolatos rövidebb mondandómat majd kénytelen leszek egy következő hozzászólásban elmondani. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Harrach Péter) : És végül az MDF vezérszónoka, Pettkó András képviselő ú r következik. PETTKÓ ANDRÁS , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Biztos Úr! Tisztelt Államtitkár Úr!
