Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 19 (124. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
287 átiratát megküldte az Országgyűlésnek. Felkérem Gulyás József jegyző urat, hogy ismertesse a köztársasági elnök úr átiratát. GULYÁS JÓZSEF jegyző : “Át irat dr. Szili Katalin elnök asszony részére. Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a miniszterelnök előterjesztésére a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 37. §a alap ján dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti minisztert és dr. Draskovics Tibor tárca nélküli minisztert 2008. február 18ai hatállyal felmentem. Egyúttal az alkotmány 33. § (4) bekezdése alapján dr. Draskovics Tibort 2008. február 19ei hatállyal igazs ágügyi és rendészeti miniszterré kinevezem. Határozataimat a Magyar Közlönyben közzéteszem. Budapest, 2008. február 18. Üdvözlettel: Sólyom László köztársasági elnök.” ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy pénteken, illet ve a tegnapi napon a miniszterjelöltet a hatáskörrel rendelkező bizottságok meghallgatták, kinevezését támogatták. Arra figyelemmel, hogy dr. Draskovics Tibor új megbízatása előtt is a kormány tagja volt, igazságügyi és rendészeti miniszterré történő kinev ezése előtt nem kell ismételten esküt tennie. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Áder János) : Most pedig megkezdjük a munkát a szokásos napirend előtti felszólalásokkal . Elsőként napirend előtti felszólalá sra jelentkezett Szabó Zoltán frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Szocialista Pártból. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Pénteken lezárult a jelentkezés a felsőoktatási intézményekbe. A jelentkezők számáról természetesen po ntos adataink még nem lehetnek, az előzetes jelzések alapján azonban elmondhatjuk, hogy ez nem marad el a korábbi évek tendenciájára alapozott várakozásoktól. Egyegy esztendőben a középfokon végzők 7080 százaléka tesz érettségi vizsgát, az érettségizette k 6070 százaléka jelentkezik a felsőoktatásba, a többi jelentkező a korábban érettségizettek, de nem vagy sikertelenül jelentkezettek közül kerül ki. Az ő számuk azonban az elmúlt években természetszerűleg megcsappant, ezért csökkent az utóbbi években fol yamatosan a jelentkezők száma. Némi óvatossággal bár, de kijelenthető tehát, hogy a tandíj nem tartott távol jelentős számú érettségizettet a felsőoktatástól. Aki nem puszta zsigeri indulattal, hanem valamelyest tényszerűen tekint a tandíjra, az ezen nem i s lepődhet meg. A felsőoktatásban ugyanis kétféleképpen tanulnak a hallgatók, államilag finanszírozott és költségtérítéses formában. Az államilag finanszírozott felsőoktatás ingyenes, már persze a megélhetési, szállás, jegyzet- és hasonló járulékos költsé geken túl, míg a költségtérítéses formában tanulók ezen felül évi 200300 ezer forintos tandíjat is fizetnek. Azt várnók ezért, hogy a költségtérítéses hallgatók a lényegesen jobb módú családokból kerülnek ki, mint az államilag finanszírozottak, a helyzet azonban éppen fordított. A tanulás érdekében évi 200300 ezer forinttal nagyobb terhet vállaló költségtérítéses hallgatók átlagos szociális helyzete szignifikánsan rosszabb, mint az államilag finanszírozott képzésben részt vevő társaiké, egyszerűen azért, mert a jobb módúak a jobb szociokulturális háttér okán könnyebben jutnak be az államilag finanszírozott helyekre. Nevetséges tehát azt állítani, hogy a tavaly óta tandíj fizetésére kötelezetteknek megoldhatatlan nehézséget jelent a tandíj, miközben a náluk lényegesen rosszabb szociális helyzetű társaik a tandíj kétháromszorosát kitevő költségtérítést is képesek kifizetni. Az igazán szegényeket nem a tandíj
