Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 20 (148. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2716 az elmúlt évek költségvetési hiányai mell ett kiemelt fontosságúnak tekinthető. Úgy tűnt, hogy ezt a problémát a ’90es évek második felében valahogy sikerült leküzdenünk, de a mostani évezred ránk köszöntével ez újra előjött, és nem tudunk vele mit kezdeni. A reáladósság csökkentése mint költségv etési cél mindig fontos volt, de normális gazdálkodást feltételezve a legfontosabb kérdések a növekedés, a gazdaság versenyképességének javulása, a foglalkoztatás bővítése, a beruházások megfelelő dinamikája és így tovább. A költségvetési politikának tehát offenzívnak kellene lennie, a költségvetési politikának nemcsak a költségvetési egyensúly megteremtését kellene célként kitűznie, ami egyébként fontos dolog, hanem a fejlődés alapfeltételeit kellene, a növekedés alapfeltételeit, a versenyképesség megterem tésének feltételeit kellene rögzíteni minden esztendőben, és itt az egyensúlyra való törekvés ezeket a célokat teljességgel elnyomta. A törvényjavaslat céljai közé tartozik, és erről beszélt Szabó Lajos képviselőtársam, a hitelesség, a fegyelem, a fenntart hatóság helyreállítása. No de hát ez egy normális országban teljesen kézenfekvő dolog, úgyhogy ezért önmagában törvényt alkotni furcsa dolog. A vita során el kéne döntenünk néhány kérdést, és a döntés aztán hatályba kellene hogy lépjen. Elfogadhatóe a reá ladósság korlátozása és annak módja? - az egyik kérdés. A másik: elfogadhatóe a pozitív elsődleges egyenleg előírása, pláne az alkotmányban? Persze, hogy elfogadható, de a feltételeit meg kell teremteni. Elfogadhatóe a tárgyéven túli hároméves makrogazda sági kitekintés itteni szabályozása? Elfogadhatóe a módosítóknál az ellentételezési szabály? Elfogadhatóe a hatástanulmány készítésére tett javaslat? Elvben elfogadhatóe ez az intézményi rész? Szükség vane új közpénzügyi szabályozásra az alkotmányban? Támogathatóke az önkormányzatokra vonatkozó korlátok? Az alkotmánymódosítás, hogy kezdjem ott, két témakört ölel fel. Hargitai János képviselőtársam elég részletesen kifejtette, és egyetértek vele, hogy a közpénzügyi rész, illetve a költségvetésre vonatko zó rész egy normális országban nem biztos, hogy ilyen súllyal és ilyen mértékben az alkotmányba kell kerüljön. Az én jogi ízlésemnek talán kevéssé felel meg, hogyha ilyen részletesen próbálunk szabályozni. Persze ez ugyanaz a helyzet, vannak olyan országok , ahol egy kézfogással igen komoly üzleti tranzakciókat lehet hitelesíteni, és be is tartják, és vannak olyan országok, ahol ezt lehet 66 aláírással megpecsételt és rögzített szerződésekkel, és akkor sem tartják be. A második ré sze, ami az alkotmánymódosítást illeti, a hivatal létrehozása. Ha ezt az utat választjuk, akkor ez jó dolog, mert oda helyezi, ahova kell, az Állami Számvevőszékkel azonos szintre, rangra emeli az új hivatalt. Ha ez a szándékunk, és ezt a megoldást választ juk, akkor ez egy normális és támogatható törekvés. Mindenesetre a közpénzekkel felelősebben kell gazdálkodni, mint eddig tették, és a választások inkább az átgondolt programokról, mint a populista ígéretekről kell hogy szóljanak. Hatástanulmányok készítés e: a hatástanulmányokat a jelenleg hatályos, a jogalkotásról szóló törvény előírja. Ha tehát a törvényben egyszer benne van, és amit úgy általában nem tartanak be a kormányok, akkor most mitől fogják egy másik törvénybe való beiktatás után megtenni? Valósz ínű, hogy nem fogják, ezért mondtam, hogy az akarat hiányzik. A politikai akarat hiányzik, hogy komolyan gondoljuke a dolgunkat. Ha komolyan gondoljuk, akkor a jelenlegi törvényi szabályozás mellett majdnem minden megoldható, ha meg nem… Sokan felteszik a kérdést, hogy vajon ez a kisebbségi kormányzás foge menni - zárójeles megjegyzés, nyilván nem a témához tartozik , és erre a válasz talán az, hogy ha a politikai kultúra olyan színvonalú lenne, ami egy kisebbségi kormányzás feltételeit megteremti, akkor valószínűleg nem jutottunk volna idáig. Tehát ez a 22es csapdája, és itt is hasonló dolgok érhetők tetten. A felsorolt kérdések természetesen nem újak, ezek jelentős része ma is törvényeinkben szabályozott, ahogy én ezt elmondtam. Az MDF első reakciója a felbukkanáskor, a törvény felbukkanásakor az volt, hogy mondtam, utasítsuk el, de nem nagyon látunk más kiutat. Talán van valami remény arra, hogy ezt az új törvényt, az új hivatalt vagy annak az intelmeit vagy annak az
