Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 20 (148. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2717 észrevételeit, megállapításait be f ogjuk tartani. Mint tudjuk, például a reáladósság korlátozását a költségvetési törvény a hiány tervezésekor maga szokta előírni, csak nem így nevezik, de ami nagyobb baj, hogy nem tartják be. Érdekes, hogy a 2007. évi költségvetési törvény 1. § (2) bekezdé se konkrétan előírta az elsődleges egyenleg pozitív korlátait 2010ig, de ez a 2008as költségvetésben már nem szerepel, illetve annak 2007ben sem volt semmi értelme, hiszen a költségvetési törvény csak egy évre vonatkozik. Ugyanígy érvényben van az ellen tételezési kötelezettség és a hatástanulmánykészítési kötelezettség is, az önkormányzatok eladósodási lehetőségei is szabályozva vannak. Tehát az lenne a feladat, hogy a meglévő törvényeket a kormánypártok betartsák, és a kormány betartassa. A törvényjava slat a kormány objektívabb költségvetési előterjesztéseinek, illetve terveinek kierőszakolása érdekében létre kívánja hozni a prognózisok és szimulációk párhuzamos végzéséért felelős, nagy felhatalmazásokkal rendelkező hivatalt, amit komolyan kellene venni e a parlamentnek, illetve a költségvetési bizottságnak. A költségvetéssel kapcsolatos javaslatait, illetve hatástanulmányait az Országgyűlésnek meg kell tárgyalnia, de ezeket egyszerű többséggel el lehet utasítani. Egyik párt sem értett egyet az eredetileg tervezett kétharmados elutasítással. Ha az alkotmány módosítása is megtörténik, és a kormányjavaslattal szemben a hivatal sérti az alkotmány új bekezdéseit, nyilvánvalóan az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni, ami néhány alapvető kérdést azért felvet, pél dául az időt, az időfaktort. Hogyan fog ez működni? Időben hogyan lehet majd ezeket a dolgokat egymáshoz igazítani; vagy korlátlan beavatkozási lehetőség a közpénzügyekbe. A mellékelt alkotmánymódosítási javaslat ebből a szempontból nem jó, az 1. §ban a 2 6/A. §ának (1) bekezdése úgy hangzik, hogy “az Országgyűlés és a kormány hatásköreit az állami költségvetés fenntarthatóságának veszélyeztetése nélkül gyakorolja”. Ez definiálatlan és túl általános feltétel, aminek alapján szinte korlátlanul az Alkotmányb írósághoz lehet fordulni, amely így valójában praktikusan átveheti az Országgyűlés és a kormány szerepét. Az 1. § (2) bekezdése, amely az elsődleges egyenleg pozitív voltát írja elő, tulajdonképpen jó lenne, ha egy magasabb rendű törvényben rögzítve lenne, de félő, hogy ez viszont nem illik az alkotmányba, mivel átmeneti, 1020 éves problémáról - reméljük, hogy csak ennyiről - van szó. Kétségtelen, hogy ez konkrét szabály, és ebben az esetben nem lehet ennek túllépését simán megszavazni a zárszámadásban. Ha már az alkotmánymódosítási javaslatnál tartunk, meg kell hogy említsem, hogy a (3) és az (5) bekezdés is javítandó, mivel az egy naptári évre szóló költségvetést felesleges itt előírni, és a törvényjavaslat előterjesztői is rosszul vannak behatárolva. Az MDF nem ért egyet az új hivatal ilyen formában történő létrehozásával, a kitűzött, de még kiérleletlen feladatot az ÁSZhoz látnánk célszerűnek telepíteni. Az Állami Számvevőszék eleve nagyjából ezt a feladatot végzi, az Állami Számvevőszék kellő számú fel készült szakemberrel rendelkezik. Az Állami Számvevőszéknek van egy kutatóintézete, ahol igen komoly szabad kapacitások lelhetők fel. (15.00) Külföldi példák is mutatják, hogy nem feltétlenül egy ilyen komoly, nagy létszámú és meglehetősen drágán működteth ető hivatal az igazi megoldás. Meg lehet találni azokat, ha a törvény vitájában erre alkalom lesz, a részletes vitánál és a módosító javaslatok vitájánál akkor elmondjuk, hogy milyen egyéb megoldást tudunk elképzelni. Álláspontunk szerint tehát nincs szüks ég új intézményre, hivatalra, újabb nagy presztízsű és költséges intézményekre milliárdokért, ezt a feladatot, ahogy mondtam, az ÁSZnak kellene ellátnia. Azt, hogy ez a kontroll, amit ki akarunk építeni, beválik, vagy sem, majd meglátjuk. Egy ilyen intézm énynek van érési ideje, és kérdés, hogy hogyan váltja be a hozzá fűzött reményeket. A makrogazdasági prognózisok készítése, a sokéves kitekintésű hatástanulmányok szimulálása ugyanis nem egyszerű kérdés, hiszen itt sztochasztikus folyamatokról van szó. Tes sék csak megnézni
