Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 20 (148. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV... - ELNÖK (Mandur László): - SZABÓ LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2695 mindenki talál egy eggye l előbbre való dátumot, amire vissza tud mutogatni, és abból megállapodás nem lesz. Én nem tartanám egy jó útnak, ha ebbe az irányba mennénk el. A jövőre nézve viszont - lehet, hogy nagyon naiv és idealista az én szemléletem - lehet megállapodásokat kötni. És úgy gondolom, ez a három törvény jó alap arra, hogy a jövőre nézve kössük meg a megállapodásokat. Jó alap arra, ha egyetértünk azzal, hogy a költségvetési hiány növekedésének ciklikusságát a jövőre nézve meg kívánjuk állítani, meg kívánjuk akadályozni. Jó alap arra, ha azt tudjuk mondani, hogy abban egyetértünk, hogy a jövőre nézve az államadósság növekedését kordában kívánjuk tartani, éppen az egyes nemzedékek közötti generációk közötti szolidaritás jegyében. (13.00) Jó alap arra ez a törvény, ha azt mondjuk, hogy a jövőre nézve a közbizalom helyreállításának folyamatát meg kívánjuk gyorsítani. Mert valóban, biztosan igaz, amit rengetegszer hallottam ezeken az egyeztetéseken az MDFet képviselő kollégától, hogy “egy norm álisan működő országban valószínűleg nem lenne szükség ilyen törvényekre”, de nemzetközi példák mutatják, hogy más, nálunk jóval normálisabban működő országokban is vezettek be ilyen intézkedéseket. Azt mondom, a jövőre nézve meg lehet abban állapodni, ha a Magyarországgal szembeni közbizalmat egy rövidebb idő alatt helyre tudjuk állítani egy ilyen törvénnyel, és nem kell ahhoz 34 kormánynak folyamatában mindig igazolnia, bizonyítania azt, hogy betartja azokat a számokat, amelyeket elhatározott, hanem ezt az időszakot egy ilyen törvénnyel le tudjuk rövidíteni, akkor ez pénzben is rengeteget számíthat nekünk. Hiszen ez a bizalom pénzben is meg tud fogalmazódni. És ha ennek a pénznek csak egy részét fordítjuk arra, hogy ennek a bizalomnak a megtestesítőjét, a hivatalt vagy bármilyen más intézményt létrehozunk, amire szükség van, már megéri. Számomra a legfontosabb az, hogy ez a törvény megteremtheti a lehetőséget arra, hogy a jövőre nézve megkössük ezeket az egyezségeket, ami minden magyar állampolgárnak érdek e. Honnan indultunk mi, amikor erről a törvényről tárgyaltunk, és hová jutottunk ma, amikor erről a törvényről tárgyalunk? Most az MSZP vezérszónokaként az MSZP álláspontját fogom elmondani természetszerűleg. Ha odaállítanának, hogy mondjam el a Fideszét, a KDNPét vagy az MDFét, vagy az SZDSZét, azt is el tudnám mondani, mert annyiszor hallottam már. Azt hiszem, így vannak ezzel azok a kollégák is, akik részt vettek ezeken az egyeztetéseken. Ahogy a bizottsági előterjesztésben is mondtam, mi szükségesnek tartottuk ezt a szabályozást már a benyújtás pillanatában is. Szükségesnek tartottuk azt, hogy a közbizalom helyreállításának érdekében egy közpénzügyi fejezettel egészüljön ki az alkotmány. Szükségesnek tartottuk azt, hogy legyen egy intézményi megjelení tése a közbizalom helyreállításának. Legyen valamiféle intézmény, amely a mindenkori kormányoktól függetlenül, a parlament által létrehozva egy szakmai kontrollt tud gyakorolni a költségvetés készítésének folyamata fölött, hozzáteszem, úgy, hogy az ÁSZ fel adatai lényegesen ne csorbuljanak. (Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Szükségesnek tartottuk azt, hogy a költségvetéspolitikai szabályok megalkotása során egy új elem kerüljön be, amely az államadósság reálértékén ek növekedését megakadályozza, ezért támogattuk a reáladósságszabályt, ami egy nemzetközileg új, tehát a nemzetközi gyakorlatban sem ismert, de nemzetközi és hazai szakértők által is figyelemre méltónak tartott szabályozási forma volt. Az ütemezésnél pedi g kezdettől fogva azt tartottuk fontosnak, hogy már a 2009es költségvetés elfogadásakor érdemi szabályok tudjanak működni ebből a szabályozásból. Természetszerűleg ennek a bevezetését egy kicsit hátráltatja az a tény, hogy különféle belpolitikai események miatt csúsztattuk, közös megegyezéssel csúsztattuk ezen törvények tárgyalásának megkezdését a parlamentben. Hiszen megállapodás volt köztünk, hogy a március 9ei népszavazás előtt érdemben nem volt olyan helyzet ebben a Házban, hogy erről politikai indula toktól mentes vitát lehetett volna folytatni.
