Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 20 (148. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV... - ELNÖK (Mandur László): - SZABÓ LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2696 Szándékaink szerint egy kicsit előbb kezdtük volna meg a parlamenti vitát ezekről a törvényekről. De a szakmai egyeztetéseken mindig merültek fel újabb igények, újabb megállapodást módosító indítványok, amelyek et mi is úgy ítéltünk meg, hogy tárgyaljunk róluk a szakmai egyeztetéseken, és a lehető legkésőbbi időpontban, azaz a mai napon kezdődjön meg ez a vita, ami még elvi lehetőséget biztosíthat arra, hogy a tavaszi ülésszakon elfogadott törvény is legyen ebből a három törvényjavaslatból. Hol tartunk mi ma az MSZP álláspontjában ahhoz képest, ahonnan indultunk? Az alkotmánynál mi azt tartjuk fontosnak, és itt, úgy gondolom, a Fidesz, KDNP, SZDSZ, MDF, MSZP frakciója egyetértett az egyeztetéseken abban, hogy az a lkotmánymódosításból ki kell venni azokat a passzusokat, amelyek korlátlan értelmezési lehetőséget adtak volna az Alkotmánybíróságnak bizonyos költségvetési folyamatok megítélésénél, ami a mindenkori kormányok munkájában problémát okozott volna. Tehát ezze l egyetértünk, támogatjuk, hogy ezek kerüljenek ki. (Dr. Hargitai János: Melyek ezek?) Nekünk az alkotmánynál az a fontos, hogy a költségvetési felelősségről szóló törvény kétharmados törvényként kerüljön elfogadásra, demonstrálva azt, hogy ez a mindenkori kormányokon túl egy nagyobb egyetértéssel fogadható el, vagy az 50 százaléknál nagyobb egyetértéssel van elfogadva, és csak azzal módosítható. És fontosnak tartottuk azt, hogy ennek megfelelően az új intézmény létrehozása, illetve az ottani vezetők jogáll ása is az alkotmányban legyen szabályozva, analogikusan az eddigi ilyen intézményekkel. A költségvetéspolitikai szabályoknál tudomásul vettük a legnagyobb ellenzéki párt szakmai felvetéseit, és készek vagyunk arra, hogy az általunk és a kormány által támo gatott reáladósságszabályon kívül a kiadási korlát is kerüljön beépítésre a törvénybe. Hiszen véleményünk szerint ezek nem egymást kizáró, hanem egymás mellett megélő pontosító szabályokként tudnak működni. Ahogy a számítások is mutatják, illetve bemutatá sra került a rendszer működésénél, a reáladósságszabály és a kiadási korlát egymás mellett megél, pontosítja a rendszert. Természetesen továbbra is fenn kívánjuk tartani a kötelező ellentételezés szabályait. A harmadik pont, ami nálunk alapfeltétel: az in tézmény szerepe. Direkt nem mondok hivatalt, direkt nem mondok tanácsot vagy biztost, vagy bármi mást, hanem intézményt vagy személyt, ami vagy aki ezt a szerepet betölti. Mi itt tudomásul vettük, sőt mi is kezdeményeztük, hogy ez az árumegállító jog kerül jön ki a jogok közül, ne korlátozza a parlament, ne korlátozza a mindenkori kormányok mozgásterét egy ilyen árumegállító jog. De azt mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy a hivatal a makroelőrejelzések készítéséért legyen felelős, és a hivatal véleményezze a költségvetést. Ez a minimális elvárásunk a hivatallal szemben. Ahogy az ÁSZ a Pénzügyminisztériummal együtt közösen kiadta azt a tevékenységi listát, amiben a hivatal és az ÁSZ megosztja egymás között a feladatokat, azt teljes mértékben el tudjuk fogadn i, és támogatni tudjuk. (13.10) A 4. pontban továbbra is fenntartjuk azt a véleményünket, hogy ezeket a törvényeket úgy kell elfogadni, és ezeknek a törvényeknek a bevezetését olyan ütemezéssel kell végrehajtani, hogy még ebben a ciklusban, ebben a kormány zati ciklusban a költségvetés tervezésekor érdemi feladatok tudjanak megvalósulni, és érdemi változások lépjenek életbe. Összefoglalva azt tudom mondani, hogy akik a szakmai egyeztetéseken részt vettek, nyugodt lelkiismerettel mondhatják azt, hogy ameddig a szakmai egyeztetéseken el lehetett jutni, eljutottunk, amit a szakmai egyeztetéseken meg lehetett fogalmazni, megfogalmaztuk. Most a politikai szándékon múlik, hogy ezeknek a szakmai egyeztetéseknek az eredményei átkerülneke a törvénybe, a politikai szá ndékon múlik, hogy ezek a törvények a megfelelő szakmai egyeztetés után a megfelelő módosításokkal elfogadhatóake, és a jövőre nézve ezeket az egyezségeket meg lehete kötni mindannyiunk érdekében. A mi részünkről a szakmai megállapodási szándék után a po litikai megállapodási szándék is megvan. Készek vagyunk arra, hogy a szakmailag előkészített módosító indítványokat ötpárti módosító indítványként a parlamenthez benyújtsuk, tehát mi készek vagyunk aláírni ezeket a
