Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 20 (148. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV... - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
2686 világon számos országban dolgoznak a költségvetési intézmény- és szabályrendszer modernizációján. Egyszerre aktuális ez a kérdés fej lődő és fejlett országokban egyaránt. Az Európai Unió az elmúlt években több alkalommal is bátorította tagállamait, hogy a maastrichti kritériumokon túlmenően saját nemzeti szabályrendszereket dolgozzanak ki és vezessenek be, a független költségvetési inté zmények létrehozását pedig kifejezetten előremutató megoldásnak nevezte a költségvetési politikák fenntarthatóságának biztosítására. Tisztelt Országgyűlés! Mit is tett eddig a kormány, illetve a Pénzügyminisztérium annak érdekében, hogy ez a konszenzus lét rejöhessen, a legfontosabb kérdésekben mind az öt parlamenti párt megállapodhasson? A Számvevőszék téziseinek figyelembevételével a tárca 2007 közepén kidolgozta a szakmai koncepcióját és egyeztetést kezdett a parlamenti pártok e témában érintett képviselő ivel. A koncepció lényege, hogy szükség van egy szabályrendszerre, amelynek a betartása, érvényesülése biztosítja az egyensúlyőrzést, az egyensúly javulását, és ennek eredményeként hosszabb távon az eladósodás fokozatos mérséklődéséhez vezet, valamint létr e kell hozni egy független intézményt, amelynek léte, működése, kontrollja garantálja a szabályrendszer érvényesülését. A koncepció alapján elkészült törvényjavaslat e funkció ellátására a Törvényhozási Költségvetési Hivatalt tervezi létrehozni. A kormányt ól való függetlenség érdekében a szervezet elnökét az Országgyűlés kétharmados többséggel kormányzati cikluson átívelő hivatali időre választja meg, és a mindenkori kormánynak nincs lehetősége sem közvetlen, sem közvetett módon utasítani vagy döntéseiben k orlátozni. A hivatal alapvető feladata, hogy biztosítsa azokat a kormánytól független információkat és szakmailag megalapozott elemzéseket, előrejelzéseket, hatásvizsgálatokat a költségvetést érintő minden területen, amelyek alapvetőek a közpénzügyekkel tö rténő felelős gazdálkodáshoz. A hivatal kormánytól független nyilvános módszertannal és adatbázissal alátámasztott előrejelzése minden esetben a parlament rendelkezésére áll, nemcsak a költségvetési törvényjavaslat vitájában, hanem a szaktörvények elfogadá sa előtt is. Az intézmény a parlamenti vita során benyújtott módosító javaslatokat is értékelné költségvetési hatásuk tekintetében. Ezen értékeléseket természetesen az országgyűlési képviselők megismerik, és ezt követően hozzák meg döntéseiket a parlament bizottságaiban és plenáris ülésein. A közpénzügyi törvénycsomag fontos eleme az alkotmány módosítása. Erre mindenképpen szükség van, amennyiben úgy gondoljuk, hogy a felelős költségvetési gazdálkodásról és a költségvetési hivatalról szóló törvény elfogadás a széles konszenzussal, kétharmados parlamenti jóváhagyással történjen, hiszen a kétharmados törvényeket az alkotmányban rögzítik Magyarországon. Ugyanez vonatkozik a költségvetési hivatal vezetőinek kétharmados megválasztására is, ami pedig az egyik legfo ntosabb garanciája a létrehozandó intézmény pártsemlegességének. Tisztelt Képviselők! Néhány szót szeretnék szólni a kormány által szükségesnek tartott költségvetési szabályok rendszeréről az előterjesztés alapján. (12.20) A szabályrendszer akkor tud hossz ú távon stabilan, rövid távon pedig rugalmasan működni, ha a költségvetés tételeit nem egységesen, hanem differenciáltan kezeljük. A tételek egy része rövid távon is alakítható, és a költségvetési törvény vitája során hozott döntésekkel befolyásolható. Eze kre az úgynevezett belső tételekre nyilván a kormánynak is megfelelő hatása lehet a költségvetés végrehajtása során. Ilyenek például a központi kormányzat bérkiadásai vagy a különféle vállalkozássegítő támogatások a költségvetésből. Ezekkel szemben az úgyn evezett külső tételek alakulását a költségvetési törvény vitája során érdemben nem lehet befolyásolni, mivel a következő évi összegüket szaktörvények és egyéb külső tényezők határozzák meg. Ilyenek például az adóbevételek vagy a nyugdíjkiadások. Bár némile g eltérő módon, de a költségvetési tételek mindkét típusára vonatkoznak olyan szabályok, amelyek biztosítják, hogy az államadósság értéke az infláció hatását leszámítva közép- és
