Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 20 (148. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV... - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
2687 hosszú távon nem növekszik. Ez a reáladósságszabály, amely döntési mechanizm usa révén biztosítja az eladósodás megállítását, ugyanakkor megfelelően rugalmas ahhoz, hogy a költségvetési politikában maradjon mozgástér a gazdaság természetes ingadozásainak csillapításához. A reáladósságőrzés szabályait kiegészíti a pozitív elsődlege s egyenleg követelménye. Ennek megfelelően a jövőben a költségvetési törvény a jelenlegiek mellett további két mutatót is rögzít. Az egyik a tárgyévet követő év belső tételeinek - vagyis azoknak a tételeknek, amelyekről gyakorlatilag van döntési lehetőség - egyenlegkövetelménye. A másik mutató a tárgyévet követő második év elsődleges egyenlegének a célértéke. Tehát az éves költségvetési törvény elfogadása során nemcsak az adott, hanem a következő két év alapvető paramétereiről is döntés születik. Ebből a re ndszerből következik, hogy miután a költségvetési törvény rögzítette a tárgyévet követő év belső tételeinek egyenlegkövetelményét, a továbbiakban a külső tételek egyenlege sem rontható. Ez persze nem zárja ki, hogy változzon például makrogazdasági vagy dem ográfiai folyamatok hatására, de nem rontható a kormány vagy az Országgyűlés intézkedései által. A kormány, az Országgyűlés dönthet egyes kötelező tételek módosításáról, például csökkenthet adót, de minden ilyen intézkedést ellentételeznie kell úgy, hogy a z egyenleget ne befolyásolja, ne rontsa az egyenleget. Tisztelt Országgyűlés! Ugyanakkor a legjobb szándék mellett is előfordulhatnak olyan nem várt és a magyar gazdaság konjunkturális mozgásaitól független események, amelyek költségvetési hiányt növelő ha tásának kivédése rövid távon nem lehetséges. Ilyenek lehetnek például a jelentősebb természeti katasztrófák vagy a nemzetközi pénzpiaci mozgások. Ilyen esetekben sem megengedhető az adósságszint végleges megemelkedése, ugyanakkor reális elvárásokat kell tá masztani a korrekció előírásakor. Javaslatunk szerint, ha ezek a problémák a költségvetés végrehajtása során idejekorán kiderülnek, akkor a helyes megoldás a különféle tartalékok felhasználását véve első helyre, ezt követően pótköltségvetés készítése. Amen nyiben ez a megoldás idő hiányában már nem járható, akkor a reáladósság szabálya alapján három év alatt kell a korrekciót végrehajtani. Az említett költségvetési szabályok között, vagyis a reáladósságőrzés, a pozitív elsődleges egyenleg követelménye melle tt lényeges a kötelező ellentételezés elve. Ez egyébként már ma is része a Házszabálynak, tehát nem új követelmény, a döntéshozók számára viszont szükséges a következetes érvényesítése. Úgy véljük, e szabály az egész költségvetési fegyelem talpköve lehet, elejét veheti a felelőtlen ígérgetéseknek, megakadályozhatja a jelen terheinek a későbbi generációkra hárítását. Tisztelt Országgyűlés! Eddig elsősorban arról beszéltem, hogy milyen eszközökkel kívánjuk csökkenteni az államháztartáson belül a központi alre ndszer egyensúlyi gondjait, és ezzel hozzájárulni ahhoz, hogy az ország eladósodottsága mérséklődjön. Nem elég csak a központi alrendszert szabályozni, az államháztartásnak, az államháztartás pénzügyi gazdálkodásának fontos részei a helyi önkormányzatok is . Nem kívánjuk az önkormányzatok pénzügyi önállóságát korlátozni, ugyanakkor esetükben is követelmény a felelős költségvetési gazdálkodás. A helyi önkormányzatok sem hozhatnak olyan felelőtlen döntéseket, amelyekkel a jelen terheit az utódokra hárítják. Má r ma is vannak olyan szabályok, amelyek működnek, s amelyek korlátozzák az önkormányzati hitelfelvételt. Az általunk megfogalmazott követelmények tehát e tekintetben nem újak, legfeljebb pontosítanak. A helyi önkormányzati alrendszer bruttó adósságállomány a tavaly az év végén elérte a 670 milliárd forintot. Az adatszolgáltatásokból egyértelműen látható, hogy az önkormányzatok a gyakran hosszú türelmi idővel felvett hiteleket és a közel 100 milliárd forintra rúgó kötvénykibocsátásból származó forrásokat rész ben működési kiadásaik finanszírozására fordítják, ahelyett, hogy végrehajtsák az indokolt működési, racionalizálási intézkedéseket. Egyszerre tartjuk fontosnak az önkormányzatok esetében is a költségvetési fegyelem erősítését, valamint azt, hogy lehetőség et kapjanak fejlesztési hitelek felvételére, tudják biztosítani a finanszírozási feltételeket az uniós források hatékony felhasználásához, és legyen lehetőségük a helyi bevételek éven belüli ingadozásainak kiegyenlítésére. Mindezt szem előtt tartva javasol tuk, hogy a
