Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 20 (148. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV... - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
2685 önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának a megkezdése . Önök a törvényjavaslatot T/4318., T/4319. és T/4320. számokon, a bizottsági ajánlásokat pedig T/4318/1. és 2., T/4319/1. és 24., továbbá T/4320/1. és 2. számokon megkapták. Megadom a szót Veres János pénzügyminiszter úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének, 45 perces időkeretben. Miniszter úr, öné a szó, parancsoljon! DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadój a : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Jó ideje tudjuk, látjuk, hogy a rendszerváltást követően eltelt közel két évtized során a költségvetési gazdálkodást, az államháztartási hiány alakulását nagyban befoly ásolják a politikai ciklusok. Szinte minden kormány időszakára jellemző volt, hogy a választások közeledtével kevesebb figyelmet fordítottak az egyensúlyra, a választási években jelentős, a GDP 10 százaléka közelében lévő vagy azt meghaladó hiányok alakult ak ki. Bár jó ideje tudjuk, látjuk, hogy ez sokáig nem folytatható, korábban mégsem történt sok minden. A kormány fontosnak tartja, hogy végleg sikerüljön szakítani ezzel a rossz gyakorlattal, amely nagymértékben veszélyezteti Magyarország jövőjét, felzárk ózását, növeli a gazdaság szereplőinek bizonytalanságát. Ezért is döntöttünk arról, hogy a 2006ban megkezdett erőteljes költségvetési konszolidáció, az államháztartás nagy rendszerei - az egészségügy, az oktatás, a nyugdíjrendszer, a központi közigazgatás - reformjának folytatásaként, emellett hozzálátunk a közpénzügyek reformjához is. A nemzetközi tapasztalatok alapján kialakítjuk a költségvetési gazdálkodás, a tervezés, a közpénzügyek felhasználásának olyan rendszerét, amely hosszú távon garantálja az eg yensúlyőrzést, az eladósodás megállítását, a gazdaság, az ország stabilitását. Tisztelt Országgyűlés! A nemzetközi tapasztalatok persze azt mutatják, hogy ilyen intézkedésekre általában az országok akkor szánják el magukat, amikor erre egy kialakult válság kényszeríti az országokat, amikor már nincs más út, nincs más lehetőségük. Úgy gondoltuk, Magyarországon a politikai elit kellő felelősséggel bír az ország jövőjét illetően, belátja, hogy szükséges az önkorlátozó intézkedések vállalása, ez az, ami gyorsab ban vihet előbbre minket, nem pedig a megalapozatlan ígértetés, a populizmus, esetenként a közpénzekkel történő felelőtlen gazdálkodás. Bízva abban, hogy valamennyi politikai párt legfontosabbnak az ország érdekét, jövőjét tartja, ennek alapján kétharmados többséggel, valamennyi párt közreműködésével és egyetértésével, vagyis széles körű parlamenti konszenzussal fogadható el egy közösen kialakított, a felelős költségvetési gazdálkodást biztosító szabályrendszer és intézményrendszer. Azért is bizakodtunk, me rt egy ilyen kezdeményezéshez kellő szakmai támogatást kaptunk. Az Állami Számvevőszék már jó ideje szorgalmazza, hogy valamit kéne tenni, sőt ezen túl kidolgozták azokat a téziseket, hogy miként kellene megújítani a közpénzügyekkel történő gazdálkodást Ma gyarországon. A kormány számára úgy tűnt, megérett az idő egy ilyen lépésre, mindenki számára nyilvánvalóvá vált annak szükségessége, hogy szakítani kell a politikai költségvetési ciklusok gyakorlatával, ez ugyanis egyre nagyobb károkat okoz az országnak. Azért is gondoltuk ezt, mert politikai nyilatkozatok szintjén a parlamenti pártok képviselői egyetértettek az Állami Számvevőszék kezdeményezésével, támogatták azokat a gondolatokat, amelyeket a Számvevőszék korábban egy konferencia keretében, majd később az említett közpénzügyi téziseiben is megfogalmazott. Tisztelt Országgyűlés! Mint említettem, egy ilyen, kellő költségvetési fegyelmet garantáló rendszer működtetésének a nemzetközi tapasztalatai igen kedvezőek. Svédországban ma elismerten a világ egyik le gjobb költségvetési rendszerét üzemeltetik. Ennek azonban az az előzménye, hogy ez az ország 1994ben fenntarthatatlan költségvetési rendszere következtében súlyos válságba került, 12 százalékot meghaladó deficittel küzdött, a munkanélküliség pedig elérte a 20 százalékot. A svéd politikai elit azonban hajlandó volt megváltoztatni a játékszabályokat és saját magát korlátozni. A
