Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 19 (147. szám) - A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. GRUBER ATTILA (Fidesz):
2604 gazdasági igények, mint pontosan a Balatontörvénnyel érintett területeken, illetőleg hozzátenném azt is, hogy a Balato ntörvénnyel érintett területeken túl, azzal határvidéket alkotó önkormányzatok esetében is nyomon követhető ez a változás. Így aztán nem csodálható, hogy ez a nyolcéves életciklus egy kis vérfrissítést, egy kis újítást igényel. Ez semmiképpen sem tekinten dő a törvény minősítésének. Tehát nem azért, mert annak idején rosszul, rossz módon vagy egyáltalán túl nagyvonalúan történtek a törvényben meghatározások, szabályozások, szabályozási elvek és konkrét szabályozások. Sokkal inkább azért, amint az imént mond ottam volt, hogy ez a mozgás, ez a társadalmi, gazdasági mozgás olyan gyorsan erősödött föl, hogy igényelte ennek a jogszabálynak a módosítását. Van ennek a törvénynek egy másik érdekessége, és egy pillanatra hadd vonjak párhuzamot a készülő turizmustörvén nyel kapcsolatosan. Már a neve is, hogy Balatontörvény, többeket arra a megállapításra ösztönzött, hogy ez a törvény és a törvényben meghatározott alapelvek és konkrét szabályozások minden kérdést meg fognak oldani. Csakúgy, mint a turizmustörvény, ahol e gy szakmai igény jelentkezik, és sokan, akik például a Balaton partján a turizmusból, vendéglátásból élnek, úgy gondolják, hogy egy jogszabály mindenre gyógyír, nos, ebben az esetben a Balatontörvénytől sem lehetett volna ezt elvárni. Mégis többen mind a mai napig úgy gondolják, hogy csak törvényi szabályozás kérdése, és minden kérdés megoldódik. Sajnos az élet sokkal komplikáltabb, és nincs mindenre gyógyír, még egy ilyen alapos területrendezési törvényben sem. Nyolc év sem volt elég arra, hogy mindenki t isztán lássa ezt, a hátrányok, előnyök, a rövid és a több emberöltőt átfogó érdekek halmazában mi az, amit ez a jogszabály megoldhat. Úgy véljük, hogy a korábbi felszólalók, Suchman Tamás, Bóka István, Herényi Károly, akik szintén kapcsolódnak, hiszen ott élnek a Balaton partján vagy ott élnek a Balaton környékén, alapvetően kiemelték ennek a jogszabálynak, jogszabálytervezetnek az előnyeit. Úgy véljük, hogy a Balatontörvény alapvetően pozitívnak minősíthető, ma is azt lehet mondani, hogy szükséges a Balat on kiemelt védelme, a táj, a környezet, az ott élők és az ott pihenni vágyók megvédése. (22.30) Ugyanakkor nyilvánvalóan vannak részletek, amelyek felett egyrészt eljárt az idő, másrészt pedig a korábbiakhoz képest pontosításra szorulnak. Csak példálózva néhány olyan kérdést, amelyek részben a jogszabály tervezetében, részben pedig az általunk benyújtott módosító javaslatokban meghatározásra kerülnek: a tervezett zöldterületek megváltoztatását talán kismértékben módosítani kell az eddigiekhez képest úgy, hogy a zöldterület nagysága összességében ne csökkenjen. Hasonlóképpen merevnek bizonyult a strandok területének a szabályozása. De ebben az esetben álljunk meg egy pillanatra, mert - mint már az előbb is említettem - sok esetben többről van szó, mint egyegy apró látszólagos területrendezési pontosításról. Hiszen gondoljunk bele, hogy például a strandok vagy a kempingek esetében a Balatonhoz közeli, most még viszonylag egybefüggő nagy beépítetlen területek esetében többször jelen tkeznek az érintett önkormányzatok mint tulajdonosok. S itt felmerül a kérdés - s most teljesen mindegy, hogy melyik településről beszélünk, kisebb vagy nagyobb községről, kisebb vagy nagyobb városról a Balaton partján , hogy az egyre csökkenő állami fina nszírozásban a normatívák megszűnésével, a normatívák csökkentésével szükségessé váló pótlólagos források milyen módon állnak majd az önkormányzatok rendelkezésére. Az elmúlt esztendőkben rohamosan csökkent a Balatonparti önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon. Ennek a védelme részben megoldott, hiszen a törzsvagyonból nem kerülhetnek ki vagyonelemek, de tudjuk nagyon jól, hogy rengeteg olyan értékes terület került ingatlanbefektetői csoportok, netalántán ingatlanspekulánsok tulajdonába, amelyek k orábban az önkormányzat tulajdonában voltak. Nyilván ezek a csoportok a saját maguk érdekében próbálnak lobbizni, próbálják elérni, hogy lehetőség szerint az önkormányzatok területén lévő ingatlanok minél nagyobb százaléka kerüljön beépítésre. Szinte nem m úlik el olyan negyedév, hogy ne kerülnének olyan igények az érintett önkormányzatok asztalára, hogy egyre nagyobb, egyre magasabb épületeket kívánnak felhúzni. És ez bizonyos szempontból érthető. Amikor minőségi turizmusról beszélünk,
