Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 14 (146. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat; a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valam... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. LUKÁCS TAMÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2470 Másodsorban pedig az elektronikus licitálás azokat is mozgósíthatja a vásárlás érdekében, akik ma akár féle lmeik miatt, akár idő hiányában nem tudnak részt venni az árverésen. Ha pedig többen vannak a vevők, egyértelműen nagyobb az esély az árversenyre, egy tisztességesebb, elfogadhatóbb vételárra. Ez mindegyik félnek az érdeke: a hitelező is hozzájuthat a köve teléséhez, az adós pedig hamarabb mentesülhet a tartozása alól. Összességében véve: mi mind a három törvényjavaslatot megfelelőnek, előremutatónak, abból a két fontos szempontból, amelyeket miniszter úr is kiemelt az expozéjában, a gyorsaság növelése é rdekében és a szolgáltatási jelleg növelése érdekében egyaránt alkalmasnak tartjuk arra, hogy az Országgyűlés támogassa. Mi is ezt fogjuk tenni, néhány módosító javaslatunkat majd kérem, támogassák a tisztelt frakciók és a kormány is. Ezek után minden bizo nnyal három elfogadott törvénnyel állhatunk szemben közel egy hónap múlva. Köszönöm szépen a figyelmet. (14.50) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Lukács Tamás képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. LUKÁCS TAMÁS , a KDN P képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Talán kezdhetném azzal, hogy legalább négy párt által támogatott törvényeket tárgyalunk most, bár megjegyzem, Schopenhauer mondása jutott az eszembe, hogy köszöntöm, aki vagyok, siratom, aki l ehettem volna. Valamikor, a ciklusok elején azt gondoltuk, hogy egyszer majd egy új Ptk.val és egy új Btk.val fogunk találkozni. Nem ez történt. Novellisztikus jellegű módosítás zajlik a Pp. módosítása kapcsán, bár meg kell mondanom, a körülményeket mérl egelve ezt üdvözlendőnek tartom. Azt gondolom, az igazságszolgáltatás rendszerében olyan feszültségek halmozódnak fel nap mint nap, az ügyhátralékokat is figyelembe véve, amikor egy felelős kormányzatnak ezt észlelve a jogalkotás területén döntenie kell. E bből a szempontból, azt gondolom, üdvözlendő, amiért nem várnak arra, hogy egy teljesen új Pp.t nyújtsanak be, hogy adott esetben a szükséges intézményrendszereket próbálják szabályozni. Egy kicsit elnézést kérek, hogy szkeptikus vagyok. 1976tól a joggya korlatban még nem találkoztam olyan Pp.- vagy Ptk.módosítással, ami ne az egyszerűsítést és a gyorsítást szolgálta volna. Ennek ellenére állítom, azok a lépések és azok az intézményrendszerek, amelyek jelen esetben a polgári perrendtartásban szabályozásra kerülnek, valóban alkalmasak arra, hogy ezeket a célokat elérjük velük, illetőleg alkalmasak lennének, ha bátrabban mernénk lépni. Megmondom, mire gondolok. Az első ilyen, amikor a kötelező egyeztetés rendszerét bevezetjük. Egyrészt azt gondolom, végig ke ll gondolni ismételten vagy módosító indítványok kapcsán az alanyi kört. Valóban ez a kötelező egyeztetési rendszer csak akkor működik, ha jogi személyű társaságok esetében írjuk elő. Vajon ebben az esetben a Pp.nek azt a szabályát, hogy az önkormányzatok at azonosnak tekintem a jogi személyű társasággal vagy gazdasági társasággal, alkalmazhatónak tartjae a jogalkotó? Tudniillik igazán nagy, komoly volumenű polgári perekben, mondjuk, egy szennyvízcsatorna elszámolási perében, ha valahol, akkor ott indokolt lenne az ilyen típusú eljárás. Elégtelennek tartom a szabályozásnak olyan módját, hogy a beadványra részletes választ kell adni. Az egyeztetési eljárás során - hogy érthető legyen, amit mondani kívánok - azt gondolom, ez striktebb, pontosabb szabályozást igényel, tehát az egyeztetési eljárás során mik azok az alapvető tartalmi kellékek, ahol a jogi képviselőknek felelősségük tudatában jogi válaszokat kell adni. Akár a Pp.ben való vagy máshol megtalálható felsorolásra utalva, akár itt példálózóan megemlítv e, majd az összes beadványra - nyilván nem csak a tényállás egyes részeire , például a jogalap kérdésében kötelező legyen a nyilatkozattétel, illetve a jogalapra való nyilatkozattétel. Ha ezeket nem írjuk elő, akkor fennáll a veszélye annak, hogy formális an megtartunk valamifajta eljárást, ugyanakkor, ha
