Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 14 (146. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat; a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valam... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. LUKÁCS TAMÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2471 valóban bíróság elé kerül az ügy, a bíró nincs abban a helyzetben, hogy egy pontos tényállás alapján, a felek pontos jognyilatkozata ismeretében próbálja vezetni a tárgyalást. Én ebben a tekintetben azt go ndolom, hogy a módosító indítványoknak helye kell hogy legyen, annak érdekében, hogy ez az intézmény valóban úgy funkcionáljon, ahogyan a jogalkotó, a beterjesztő azt tervezte. Egyetértünk azokkal a törekvésekkel, ahol a fizetési meghagyásos eljárás, illet ve a kis értékű perek megoldási javaslata található a polgári perrendtartásban, illetőleg a benyújtott módosításban, azonban függetlenül attól, hogy ez valóban az összes perek mintegy egyharmadát érinti - valamikori principálisom úgy tanított, hogy azok sz ámára minden ügy nagy ügy, aki érintett benne , ezért azokkal a jogi garanciákkal, amelyek egyébként az előterjesztésben megtalálhatók, elfogadhatók, függetlenül attól, hogy vigyázni kell, ezeket hogyan kommunikáljuk. Állítom, az emberek, sokszor a kisemb erek életében a kis értékű ügy komoly és nagy értékű ügynek tekintendő, tehát nagyon vigyáznunk kell, hogy akár a jogalkotási szóhasználatban, akár a joggyakorlatban ne legyen olyan érzésük, hogy azért, mert adott esetben ezeknek a kis ügyeknek a szenvedő alanyai, ez valamifajta lenézésüket jelenti. Meg kell őszintén mondanom, hogy a három beterjesztett törvényjavaslatnak vannak érintkezési pontjai, ugyanakkor azt senki nem állítja, hogy ezek valahogyan egymásra épülő és egymást teljes mértékig kiegészítők. Jelen esetben azért fogadom el, és azért tárgyaljuk együttesen a három törvényjavaslatot, mert vannak érintkezési pontjaik. A közjegyzői eljárások tekintetében az előzetes bizonyítási intézmény már a korábbi joggyakorlatban is ismert volt. Az kérdés, hogy megvannake az előzetes bizonyításnál, pláne a szakértő kirendelésénél azok a garanciális feltételek, amelyek kontradiktórius eljárásban megvannak, és valóban ez a felhasználható szakértői bizonyítás, ha ilyen tág teret engedünk az előzetes bizonyításnak, szolgáljae azt a célt, hogy ebből nem perelhúzás lesz. Hiszen egy ilyen eljárásban nem gondolom, hogy egy per során a másik peres fél vagy annak képviselője, vagy meghatalmazottja ezt a bizonyítási eljárást el fogja fogadni, és egy szabad bizonyítási ren dszerben nem fog egy másik bizonyítással élni. Tehát nem vagyok benne biztos, hogy azt a célt, hogy az egyezség irányába menő és megnyugtató eljárást szolgálna az előzetes bizonyítás, ha nincsenek meg azok a korlátai az előzetes bizonyításnak, hogy mikor v annak feltételei, akkor csorbát fog szenvedni az az elv, ahol a tisztességes eljáráshoz való érdeket erősebbnek érzem. Ezt egy kontradiktórikus eljárásban meg lehet tenni, de egy előzetes közjegyzői bizonyításban nem. Ha kitekintünk, és nem egy jogszabályr a koncentrálunk, hanem a jogrendben próbálunk gondolkozni - hiszen ez volna a jogalkotás igazi feladata, hogy nem egy jogszabályban, hanem jogrendben próbálunk gondolkozni, és a jogrendet próbálja alakítani , akkor az értékpapír- és okiratmegsemmisítési eljárásoknak az a kérdése, hogy milyen módon és mennyiben lehet ezzel visszaélni, és ha ezzel visszaélnek, megvannake a védelmi eszközeink. Úgyhogy azt gondolom, ennek kapcsán végig kell gondolni például a büntetőjogi rendszer átgondolását, hogy milyen vé delmet tudunk nyújtani annak érdekében, hogy ezzel az intézményrendszerrel ne lehessen visszaélni. Az általános meghatalmazások elektronikus nyilvántartása: lakonikus egyszerűséggel az indokolás ebben arra utal, hogy már korábban is ilyenfajta nyilvántartá si rendszer a közjegyzőknél működött. Praktikus szempontból azonban fel kell tennem két kérdést. Nevezetesen, hogyha valaki egy cégről kíván információt szerezni, akkor a cégnyilvántartásban próbál keresni. Vajon nem volnae célszerű, ha a cégnyilvántartás tartalmazná az általános meghatalmazást? Vajon akkor az általános meghatalmazások rendszerét tényleg a közjegyzőkhöz kelle helyezni? Én elfogadom, mert vannak olyan területek, amelyek a cégnyilvántartáson kívül esnek, de akkor az volna célszerű, ha a két rendszer összekapcsolható volna. (15.00) Ha egy cégről minden adatot a cégnyilvántartásból tudok meg, akkor ezt az adatot, hogy ki az, akivel a kapcsolatot felveszem, és ki az, aki jogszerűen képviselheti a céget, vajon miért nem a
