Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 14 (146. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat; a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valam... - DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter, a napirendi pont előadója:
2459 Most megadom a szót Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter úrnak, 35 perces időkeretben. DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Urak! V iszonylag szűk körben kezdi meg az Országgyűlés ennek a három törvényjavaslatnak a vitáját, azonban úgy gondolom, hogy maga az ügy nemcsak hogy a Házban, hanem leginkább az ország egészében tarthat számot igencsak széles körű érdeklődésre. Csak érzékelteté sül: a magyar bíróságokra egy esztendőben körülbelül 1 millió 200 ezer, 1 millió 300 ezer ügy kerül bírósági ügyként, a nem peres eljárások száma körülbelül 500 ezer. Óriási tömegről van szó tehát, vállalkozások tíz- és százezrei, állampolgárok milliói éri ntettek ebben. Óriási vívmány, hogy a rendszerváltást követően kiépült a törvényesen és természetesen a jogállami elveknek megfelelően függetlenül működő magyar igazságszolgáltatás, amelynek személyi, anyagi, technikai feltételei az elmúlt esztendőkben lát ványosan javultak. Elég utalni arra, hogy az elmúlt hat esztendőben több mint megkétszereződtek az igazságszolgáltatásra fordított költségvetési kiadások. Ugyanakkor úgy gondolom, széles körben vett társadalmi tapasztalat, hogy miközben a bíróság független sége, az ítélkezés törvényessége - egyes konkrét esetektől eltekintve természetesen - nem vonható kétségbe, azonban az eljárások kiszámíthatósága, elsősorban azok befejezésének időpontját tekintve rengeteg kívánnivalót hagy maga után. Lényegében a peres fe lek, amikor nekilátnak egy eljárás indításának, nem tudhatják, hogy mikor jutnak majd jogerős ítélethez. Másrészt pedig jelentős, megítélésem szerint elfogadhatatlan különbségek alakultak ki elsősorban Budapest és Pest megye és az ország egyéb részei tekin tetében abban az összefüggésben, hogy mikorra lehet jogerős ítéletig eljutni. Ez a különbség 1:4, 1:3 Budapest és Pest megye rovására. Ez természetesen két dolgot jelent; egyrészt azt, hogy az ügyfelek számára körülbelül háromnégyszer annyi ideig tart a f ővárosban és környékén egyegy ügy elintézése, és persze az itt dolgozó bírák is lényegesen nagyobb munkateherrel kell hogy szembenézzenek. Úgy gondolom, nem halasztható tehát, hogy a jogállami intézmények és eljárások kialakítását követően nekilássunk az igazságszolgáltatás ügyfél- és szolgáltatásközpontú modernizációjának. Ennek a modernizációnak több pillére van. Az első pillér: alkossunk olyan szabályokat, amelyek egyszerre teremtenek nagyobb kényszert a gyorsaság tekintetében a bíróságra, és természet esen követelnek meg nagyobb fegyelmet az eljáró felektől. A második pillér: használjuk ki a modern informatikában és távközlésben rejlő lehetőségeket. A harmadik pillér pedig, hogy alkalmazzunk olyan megoldásokat, amelyek minél nagyobb arányban teszik lehe tővé per nélkül a jogviták rendezését, a hatásos, eredményes, hatékony jogérvényesítést. Erre a három pillérre támaszkodva szeretnénk azt elérni - természetesen fokozatosan, az egyszerűbb és leggyakrabban használt eljárásoktól kezdve a bonyolultabbak felé haladva , hogy az eljárások legyenek gyorsabbak, egyszerűbbek, kiszámíthatóbbak, ezen keresztül természetesen erősítsék a jogbiztonságot, járuljanak hozzá a versenyképesség erősítéséhez, és mindezek révén magától értetődően csökkenjenek a jogviták rendezé sével kapcsolatos társadalmi költségek, az igazságszolgáltatáson belül pedig az erőforrásokat a bonyolultabb, nagyobb hozzáértést igénylő ügyekre lehessen a mainál sokkal nagyobb arányban koncentrálni. Ezeknek a célkitűzéseknek, új megközelítéseknek a jegy ében nyújtottunk be három törvényjavaslatot. Ez a három törvényjavaslat ezekre a pillérekre támaszkodva az említett célokat kívánja elérni. Központi eleme ennek a javaslatcsomagnak a polgári perrendtartásról szóló törvény módosítása. Ennek lényege, hogy a kis értékű ügyekben - az 1 millió forintnál kisebb pénz követelésére irányuló pereket értjük ez alatt, ebből egy esztendőben körülbelül 70 ezer van, ezekben a kis értékű perekben - olyan eljárási szabályokat alakítsunk ki, amelyek ha nem is garantálják, de valószínűvé teszik, hogy a felek megfelelő magatartása esetén három hónap alatt, a kereset benyújtásától kezdődően három hónap alatt elsőfokú ítélethez lehet jutni. Úgy gondolom, hogy ez a
