Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 14 (146. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat; a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valam... - DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter, a napirendi pont előadója:
2460 mai állapothoz képest, amikor ez az időtartam 69 hónap általában, nagyon sok esetben ennél lényegesen hosszabb idő is lehet, drámai és kedvező irányú drámai változást jelent majd. Természetesen annak érdekében, hogy még 70 ezer ilyen per se kerüljön a bíróságokra, korszerűsítjük a fizetési meghagyásokra vonatkozó eljárá st is, elsősorban annak révén, hogy az eddigi 200 ezer forintos határt 1 millióra javasoljuk emelni, magyarán: ezekben a kis értékű perekben a per megkezdését megelőzően mindenképpen fizetési meghagyásos eljárásra kerülne sor. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy a tapasztalatok szerint az érintettek túlnyomó része a fizetési meghagyás kibocsátását követően eleget tesz fizetési kötelezettségének. (14.00) Tegyük ezt meg egy szélesebb körben, nem 200 ezer, hanem 1 millió forintos értékhatár mellett , bízva abban, hogy ez a majdnem önkéntes jogkövetést erősíti, és ezen keresztül lehetővé teszi a jogviták gyorsabb lezárását. Másik lényeges változás a fizetési meghagyásos eljárásban, és ez az elektronizáló pillérrel van összefüggésben, hogy megnyílik az elektronikus ügyintézés lehetősége a javaslat szerint 2009. július 1jétől ebben az eljárásban, méghozzá nemcsak annak érdekében, hogy a hatóság és az ügyfél közötti kommunikációt tereljük az eddigi drága és időigényes postai kézbesítés helyett elektronik us útra, hanem egyidejűleg változtassuk meg a beérkező kérelmek feldolgozási módját is. Magyarán, az eddigi - inkább formális, mint tartalmi mérlegelésen alapuló - emberi munka helyett alkalmazzunk lényegében automatizált megoldást, ami fölött csak kontrol lt kell gyakorolni, és ezt a kontrollt nem kell feltétlenül bírónak vagy bírósági titkárnak gyakorolnia, így elérhető az, hogy az eddigi 15 nap plusz a kézbesítési idők helyett 3 nap alatt kibocsátott fizetési meghagyáshoz lehessen jutni, lényegében tehát 23 hetet spórolva már az eljárás legelején. Ha ezek után ellentmondásra kerül sor, akkor megindul az új szabályok szerinti per. Ebben a perben érvényesül az a két elv, amit a bevezetőben említettem. Szigorú eljárási határidők a bíróság számára, hogy bizon yos eljárási cselekményeket mennyi idő alatt kell elvégezni - ez új vonás. Viszonylag kevés olyan eljárás van, ahol a bíróságnak szigorú törvényi határidőkhöz kell alkalmazkodni. Úgy gondolom azonban, hogy a jövőben egyre több esetben tennénk ilyen tartalm ú törvényjavaslatra kezdeményezést, elsősorban azért, hogy világossá váljék: az államnak akkor, amikor ezt a nagyon fontos közhatalmi szolgáltatást nyújtja, nemcsak az a felelőssége, hogy törvényes és szakszerű ítélet szülessék, hanem az is, hogy az ésszer ű időben, kiszámítható módon legyen elérhető a felek számára. Tehát szigorú eljárási határidők a bíróság számára éppen úgy, mint a felek számára, és felelősebb magatartás megkövetelése a peres felektől, leginkább egyébként az eljárást kezdeményező felperes től. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a felperesnek a keresettel egyidejűleg valamennyi bizonyítékát a bíróság elé kell tárnia, és a keresetindítással egy időben végig kell gondolnia, hogy pontosan mi is az ő kérelme, mert ennek változtatására ebben az e ljárásban már nem lesz lehetőség. Ez megteremti annak az esélyét, hogy a felperesi követelés és a bizonyítékok ismeretében az alperes erre a következő tárgyaláson megfelelően reagáljon, a bíróság pedig az elé tárt kereseti kérelem és bizonyítékok alapján e gy vagy legfeljebb két tárgyalásban döntést tudjon hozni, és tartható legyen a jelzett, nagyjából 3 hónapos határidő az elsőfokú ítélet megszületéséig. Csak érzékeltetésül: számításaink szerint mintegy 300 nappal - 300 nappal, majdnem egy esztendővel - röv idíthető le egy átlag peres eljárás ennek az új szabályrendszernek az eredményeképpen. Úgy gondolom tehát, hogy jelentős társadalmi haszon származik ezeknek a szabályoknak az elfogadásából, és egyidejűleg világossá válik, hogy aki jogot keres, az állam köz bejöttével kívánja az igazát érvényesíteni - és jogállamban ez a természetes módja az igényérvényesítésnek , az világos, kiszámítható eljárással kell hogy szembenézzen. Olyan időn belül juthat megfelelő ítélethez, ami számára vagy kedvező, vagy nem - de e z már az eljárás velejárója , ami lehetővé teszi, hogy az ő igényét tisztességes módon kielégítsék, ne kelljen attól tartani, hogy
