Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 14 (146. szám) - Az Állami Számvevőszék 2007. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2007. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2424 2008. évi költségvetés nem tartalmazza az önkormányzatok finanszírozási rendszerének gyökeres átalakítását. A Számvevőszék felhívja a figyelmet az alre ndszer jelentőségének növekedésére, mely együtt jár az államháztartásra gyakorolt kockázat növekedésével is. Lépéseket szükséges tenni a szektor eladósodásának csökkentésére, illetve át kell tekinteni az önkormányzati feladat- és finanszírozási rendszert. E téren is egyet kell értenünk a Számvevőszék megállapításaival, és vállalásainknak megfelelően tovább dolgozunk átfogó, koherens módosítások kidolgozásán és végrehajtásán. Pozitívum, hogy a Számvevőszék megállapítása szerint javult az önkormányzatoknál a belső ellenőrzés, mely korábban nagyon elmarasztalt terület volt, a szabályozottság és működtetés. A számvevőszéki jelentés elmarasztalja a kormányt a foglalkoztatottság és a szakképzés helyzete miatt. E téren is önkritikusnak kell lennünk, és az eddig elé rt eredményekre támaszkodva a foglalkoztatottság bővülése, az adóbázisszélesedés, a munkaerőszakképzettség javulása mellett jelentős erőfeszítéseket kell tennünk az új kormányzati programok alapján a pozitív folyamatok felgyorsítása érdekében. Tisztelt O rszággyűlés! Magyarország számára az elmúlt években is rendkívül fontos volt az uniós támogatások megfelelő hasznosítása. A források kiaknázása a következő időszakban még nagyobb jelentőséget kap. Az Állami Számvevőszék jelentése alapján megállapítható , hogy az uniós támogatások hazai intézményrendszere az Európai Unió előírásainak megfelelően kiépült, a projektek előkészítése és megvalósítása rendezett. A Számvevőszék azonban három területen kisebb fenntartásokat tett. Megállapítja, hogy a reálkonverge ncia szempontjából nem sikerült maradéktalanul kihasználni a lehetőségeket, ennek megfelelően további erőfeszítéseket teszünk az uniós lehetőségek lehető legnagyobb mértékű hasznosítása érdekében. Az eddigi számok azt mutatják, hogy jó úton haladunk. Szint én köszönjük a Számvevőszék azon javaslatát, hogy fordítsunk nagyobb gondot a kifizetési és monitoringtevékenységekre. Az ezzel kapcsolatos elképzeléseink körvonalazódtak, erőfeszítéseket teszünk hatékonyabb rendszer kialakítása érdekében. Nem tartjuk azon ban maradéktalanul helytállónak a jelentés azon következtetését, amely szerint az EUforrások összehangolt felhasználására nem készült egységes nemzeti szintű stratégia, így a hazai és uniós források összehangolásából eredő szinergikus hatások kevésbé érvé nyesültek. Ezzel kapcsolatban mindenképpen fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a legjelentősebb, nem normatív alapon elérhető közösségi források felhasználásáról kiemelt stratégiai dokumentumok: az Új Magyarország fejlesztési terv és az Új Magyarország vid ékfejlesztési program szólnak. E dokumentumok az egyéb közösségi források céljait figyelembe véve készültek, minderre konkrét hivatkozást is tartalmaznak. A közösségi és hazai források céljainak összehangolása a hazai támogatások jogszabályainak, pályázati felhívásainak kialakításakor minisztériumi, illetve kormányzati szinten történt, illetve erre a 2007. évi költségvetési törvényjavaslat összeállítása folyamán került sor. Szintén szeretném szóba hozni egy ellentmondásunkat. Az Állami Számvevőszék kifogáso lja, hogy az a Pénzügyminisztérium nem hasznosítja kellőképpen azokat az adatokat, prognózisokat, amelyeket az adóhatóságok szolgáltatnak. Az ÁSZnak ezzel a megállapításával nem értünk egyet. Mind a napi munkában, mind a makrogazdasági tervezésben, mind p edig a jogszabályok előkészítésében meghatározó mértékben támaszkodunk az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a vám- és pénzügyőrség folyamatos adatszolgáltatására, elemzéseire. Ezek révén jut ugyanis a Pénzügyminisztérium fontos reálgazdasági i nformációkhoz, az adóhatóságok elemzései az esetek döntő többségében alapvetően meghatározzák a tervezett jogszabályváltoztatásokat. Igaz ez az adótörvényekre, de olyan jogszabályokra is, amelyek a gazdaság működését befolyásolják, mint például a gazdaság i társaságokról szóló törvény, a
