Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 13 (145. szám) - Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
2375 pályázhat európai forrásokra, nem is akármilyen forrásokra, és a konkurencia ezt mind megkapja. Az osztrák, a német, a szlovák megkapja ezekhez a területekhez kötötten ezeke t a támogatásokat. Érthetetlen, szemben a honvédségi területekkel, hogy milyen módon került ki ez a területi kategória, ami, mondom még egyszer, törvényekkel megalapozott. Kihirdetett területekről van szó, helyrajzi számosan rögzített területekről van szó, pontosan lehatárolt egységekről van szó, és egy olyan területről van szó, amelyhez komoly európai támogatási rendszer, perspektivikus európai támogatási rendszer kapcsolódik. Világosan látható, hogy az Európai Unióban egyre inkább ilyen vidékfejlesztési t ípusú és agrárkörnyezetgazdálkodási típusú kifizetések mentén tudjuk lehívni ezeket a forrásokat. Ennek a területi konzekvenciája nagyon fontos, hogy szerepeljen egy országos területrendezési tervben. Azért nyújtottuk be ezeket a módosító indítvá nyokat - jómagam Font Sándor képviselő úrral , hogy ilyen indokok alapján emeljük be ismét ezt a területi kategóriát az országos területrendezési tervbe. Kérem, hogy támogassák ezeket a módosító indítványainkat. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy a vita e szakaszában kíváne még valaki szólni. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nem, úgy a részletes vita e szakaszát lezárom. Most megnyitom a vita második szakaszát az ajánlás 29132. p ontjaira. Elsőként megadom a szót Hörcsik Richárd képviselő úrnak, Fidesz, aki írásban előzetesen jelezte ehhez a vitaszakaszhoz felszólalási szándékát. DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az országos területrend ezési terv módosításáról szóló törvényjavaslat 1/1. mellékleteihez, a 2/a és a 2/b pontjaihoz - ami a főútvonalhálózat elemeinek és új főúti kapcsolatainak, illetve a főutak tervezett településelkerülő szakaszainak felsorolását tartalmazza - szeretnék hoz zászólni. Magam is módosító indítványt nyújtottam be ezzel kapcsolatban, mintegy ráirányítva egy olyan megoldásra váró problémára a figyelmet, ami az elmúlt évek során egyre több gondot okoz Sárospatak polgárainak mindennapi életében. (22.20) Miről is van itt szó? A 37es fő közlekedési út éppen hogy csak érinti Sárospatakot, de a Kisvárda felőli 3814es számú útvonal a belvároson keresztül áthaladva csatlakozik rá a 37es főútra. Ezen az alsóbbrendű úton azonban egyre elviselhetetlenebb forgalom zúdult rá a városra, különösen Románia európai uniós csatlakozása után, ugyanis a tiszai cigándi hídon áthaladva Románia felől kimutathatóan megugrott a teherforgalom. A 2/b mellékletben, amely a főutak tervezett településelkerülő szakaszait sorolja fel, a 37es főú t esetében két város elkerülő szakasza van megemlítve, úgymint Szerencsé és Sátoraljaújhelyé. Első pillanatra hiányérzetem támadt, amikor elolvastam, hogy kimaradt Sárospatak neve. Ugyan a 37es éppen hogy csak érinti a városunkat, de a már említett 3814e s Kisvárda felőli útvonal, amely a belvároson keresztül áthaladva csatlakozik rá a 37es főútra, annál több problémát okoz, mert a Kisvárda felől érkező kamionok néhány kilométert úgymond megspórolván nem Sátoraljaújhely felé veszik az útirányt, hanem Sáro spatakon át közelítik meg a 37es fő közlekedési utat. Így tehát azt is mondhatnám, hogy városunk mintegy áttételesen esett áldozatává a 37es főútvonal irtózatos kamionforgalmának. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt év áprilisában egy hónapon keresztül forgalomszámlálást végeztünk. Az eredmény senkit sem lepett meg, tapasztalván a nap mint nap elhaladó irtózatos kamionforgalmat. Volt olyan nap, amikor hétszáz kamion haladt át a város Bodroghídján és természetesen a szűk belvárosi utakon. Egy hét átlagát tekintve napi ötszáz darab 7,5 tonna feletti szállítójármű megy át rajtunk, és csatlakozik rá a 37es főútra. A helyzetet súlyosbítja, hogy mindez a forgalom az ötvenöthatvan éve épített és eléggé amortizálódott Bodroghídon át halad, aztán a
