Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 13 (145. szám) - Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - TATAI-TÓTH ANDRÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2294 ez a kormányzat az oktatási rendszerből, és nem adott hozzá megfelelő feltételeket. Egy számmal terhelem önöket: 2002ben 717 milliárdot fordított államháztartási szinten a Magyar Köztársaság az oktatási rendszer működtetésére, 2006ban ez 1217 milliárd volt. Több mint 70 s zázalékkal növekedett négy év alatt a közoktatásra és a felsőoktatásra fordított államháztartási összkiadás. 500 milliárd forint növekmény - erre azt mondani, hogy csökkenés volt, enyhe túlzás. A másik megjegyzésem, ami arra vonatkozik, hogy sérte önkormá nyzati jogot az az intézkedés, hogy joga van az Oktatási Hivatalnak iskolát kijelölni azon gyermekek számára, akik esetében a feladat ellátására az iskola működtetésére kötelezett önkormányzat nem végzi el ezt a feladatot, akkor alkotmányt sértünk, mert sé rtjük az önkormányzati alapjogot. Az én értelmezésem szerint az alkotmányos alapjoga a kisgyermeknek van a színvonalas oktatáshoz, az iskolai ellátáshoz, az önkormányzatnak kötelessége ezt megszervezni. Ha iskola nélkül marad a gyerek, akkor a gyerek alkot mányos alapjoga sérül. Azt gondolom, ebben az esetben igenis köteles a magyar állam a mellé a kisgyermek mellé állni, akinek alkotmányos alapjoga sérült. Nem sért az intézkedés önkormányzati alapjogot, ha intézményt, iskolát jelöl ki a gyermek számára. Ter mészetesen biztosítja a törvényjavaslat ehhez a forrásokat is, hogy az az iskola, amelybe ez az iskola nélkül maradt gyermek kerül, megfelelő feltételekkel is rendelkezzen a gyermek ellátásához. Remélem, nem az ellen tiltakoznak önök, hogy Magyarországon, ha hatályba lép a törvény, nem lehet olyan gyermek, akinek a számára nincs iskola. Vagy azt akarják önök, hogy legyenek ilyen gyermekek? Legyen joguk a polgármestereknek kitiltani iskolából a gyermekeket? Gondolom, nem ezt akarják, ezt nem támogatják, mert önök is egyetértenek azzal, hogy a Magyar Köztársaságban minden egyes gyermeknek ez a joga, alapjoga kell hogy teljesüljön. Visszatérve a törvényjavaslat általános értékelésére, mint már említettem, fő célja a törvényjavaslatnak - amely egyébként, ahogy á llamtitkár úr az expozéjában kifejtette, nem forgatja fel a magyar iskolarendszert, nem nyúl hozzá alapvető szerkezeti kérdésekhez, nem kell miatta a pedagógusoknak új tanterveket írni, új iskolai programokat írni : bizonyos feszültségeket kíván megoldani , és emiatt szükség van a törvény módosítására. Azt akarják önök, hogy ne lehessen ezeket a feszültségeket megoldani? Majd nyilván elmondják a hozzászólásukban. Tehát a cél az, hogy a magyar iskolarendszer, a magyar közoktatás teljes rendszere váljon alkal masabbá a leghátrányosabb társadalmi körülmények közül induló gyermekek eredményes nevelésére és oktatására. Ezért született ez a törvényjavaslat. Ezért született az “Új tudás” programnak nevezett koncepció, amelynek a megvalósításához szükség van ennek a törvénynek a módosítására, az oktatási törvény módosítására és a gyermekek védelméről szóló törvény módosítására. Természetesen a törvénymódosítás nem szakmai program. A törvénymódosítás a feltételeit teremti meg a szakmai program végrehajtásának. Szeretné m még egyszer hangsúlyozni, hogy ez a szakmai program egyenes következménye a 2006ban meghirdetett kormányprogramnak, mert ezt az alapvető célt tűztük ki, hogy ezt a társadalmi kettészakadást enyhítsük, felszámoljuk. Mi a jó iskola titka? Elhangzott itt m ár, hogy tudományos műhelyek, az oktatás- és gyermekesélykerekasztal és más kutatók is vizsgálták ezt a kérdést, hogy hogyan lehet elérni a cél megvalósítását, mitől lesz jobb a magyar iskolarendszer, mitől lesz alkalmasabb ennek a legfontosabb társadalmi feszültségnek az enyhítésére, szabadjon mondani, megoldására. Ismerjük az oktatási kerekasztal összefoglalóját, amely az oktatási szempontból tíz legsikeresebb ország tapasztalatait gyűjtötte össze, és abból kiderült, ami nem lep meg egyikünket sem, hogy alapjában véve az az egy közös jellemzőjük van a legsikeresebb országok iskolarendszerének, hogy az iskoláikban, intézményeikben jól felkészült pedagógusok vannak, tehát jók a pedagógusok. Mitől jók a pedagógusok? Mi derült ki ebből az elemzésből? Attól jó k a pedagógusok, hogy a kiválasztáskor azokat választják ki 18 éves korban, akik a pálya iránt valamilyen elkötelezettséggel rendelkeznek, nagyjából annyi pedagógust vonnak be a képzésbe, amennyi munkába is tud állni, tehát nem munkanélkülieket képeznek, h anem munkára készítik fel a tanárjelölteket. A felsőoktatási tanulmányokra jutó állami forrásokat pontosan azokra fordítják, akik meg is jelennek az iskolában,
