Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 13 (145. szám) - Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2282 ELNÖK (Harrach Péter) : Ezzel a kérdések végére értünk. Most szünet nélkül rátérünk napirendi pontjaink tárgyalására. Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Harrach Péter) : Soron következik az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban tör ténő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/5587. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/5587/25. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Arató Gergely államtitkár úrna k, a napirendi pont előadójának, húszperces időkeretben. ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvénymódosítás az “Új tudás” programho z kapcsolódó legfontosabb jogszabályi változásokra tesz javaslatot. Ennek keretében a közoktatási törvény kis terjedelmű, de fontos pontokat érintő módosítására és a gyermekek védelméről szóló törvény módosítására teszünk javaslatot. Tisztelt Ház! Az “Új t udás, új műveltség” program lényegét tekintve egy fejlesztésközpontú, sokfajta eszközt - költségvetési, uniós eszközöket, jogszabályi eszközöket és szakmai fejlesztési eszközöket - egymással kombinálva, közös, egymást erősítő szerkezetben használó program. Éppen ezért a program elemei közül csak azoknál teszünk javaslatot jogszabályi, törvényi módosításra, ahol az feltétlenül szükséges. Éppen ezért már a vita elején szeretném világossá tenni, hogy a benyújtott törvénymódosítás a közoktatási intézmények - is kolák, óvodák - életét, napi működését megzavaró, komoly, megoldhatatlan többletfeladatokat támasztó részeket, javaslatokat nem tartalmaz. Határozottan az a szándéka, hogy a szakmai munka, a szakmai fejlesztés előtt nyisson nagyobb teret, ne adminisztratív feladatok elvégzésére vagy éppen fontos, lényeges, de mégiscsak a lényegi munkától az energiát elvonó jogszabályi követelmények kielégítésére koncentráljanak az intézmények. Az a célja tehát ennek a törvényjavaslatnak, hogy ott nyújtson többlettámogatást, többletsegítséget az intézmények számára, ahol a legfontosabb dolgok történnek. A közoktatásban a lényeges dolgok helyben történnek, az osztálytermekben, az óvodák csoportszobáiban, a kollégiumokban. Éppen ezért ez a javaslat ehhez a szakmai munkához kívá n jól működő, jó kereteket teremteni. (15.00) Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy röviden szóljak a törvényjavaslat néhány fontos és lényeges eleméről; szóljak néhány olyan intézkedésről, amely hozzájárul ahhoz, hogy az intézmények működése könnyebb legyen, h ozzájárul ahhoz, hogy a közoktatás területén az esélyegyenlőségben előrébb jussunk, nagyobb lehetőséget, jobb felemelkedési pályát kínálhassunk a diákoknak. Tisztelt Ház! Melyek tehát a törvényjavaslat legfontosabb elemei? Először is engedjék meg, hogy meg említsem azt az elemet, amely az utóbbi időben talán a legtöbb vitát, a legnagyobb izgalmat váltotta ki, amelyről már a sajtóban is komoly vita keletkezett. (A jegyzői székben Gulyás Józsefet V. Németh Zsolt váltja fel.) A törvényjavaslat jogi kereteket te remt ahhoz, hogy a pedagógusok bérezése folyamán olyan új elemeket vezessünk be, amelyek a pedagógusmunka minőségét, a pedagógusmunka hatékonyabb elvégzését támogatják. Olyan jövedelemrendszert szeretnénk, amely elismeri és támogatja a többletfeladatokat, amely hozzájárul a minőségi munkavégzéshez, hozzájárul ahhoz, hogy a
