Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 29 (142. szám) - Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2050 A következő probléma gyökere visszanyúlik az itt már emlegetett 2006. évi CIX. számú törvényhez, amellyel a kormány valóban megteremtette a rendeleti úton való kormányzás lehetőségét. Pedig akkor még valószínűleg nem is gondolták az előterjesztők, hogy egyszer az úgynevezett kisebbségi kormányzás bekövetkezik, amikor f őleg fontos lesz a rendeleti úton történő kormányzás lehetősége. A törvényjavaslatból ugyanis nem derül ki, hogy az oly fontos élelmiszerláncfelügyelet terén az állam melyik miniszter felelőssége mellett kívánja a rendszert működtetni. Noha az állami fela datok ellátásának rendszeréről szóló III. fejezet 24. §a - úgy emlékszem, Kis Péter kollégám is erre utalt - nevesíti az állam felelősségi körét a felügyeleti szerv létrehozásában, és szól arról is, hogy biztosítja annak függetlenségét, ennek részleteiről szinte semmit sem tudunk. Ez számomra egyértelműen azt jelenti, hogy a parlament a törvény elfogadásával fel fogja ruházni a kormányt azzal a joggal, hogy bármikor kényekedve szerint szervezze át, rakja ideoda az élelmiszerlánc felügyeletéért felelős sz akembereket és az őket magukba foglaló szervezeteket. Itt az új Bachkorszak. Ezért mondtam azt, hogy jelenleg az FVM a felelőse ennek a szervezetnek - ki tudja, holnap mit hoz a jövő? Ez a bizonytalanság aláássa a garanciális elemekhez nélkülözhetetlen fü ggetlenséget. Tanulmányozva a törvénytervezetet, tudatosítva az abban foglalt iszonyú feladathalmazt, el kell gondolkoznunk, hogy vajon nem estünke át nagy igyekezetünkben a ló túlsó oldalára, nem kerüle az MGSZHba szorított, de mégis gigantikus elképze lés abba a helyzetbe, hogy aki sokat markol, keveset fog? Nem folytatom a szólásmondásokat, de hogy miért tartoznak az élelmiszerláncellenőrzés hatósági felügyelete alá például a 4. § b), c), d) pontjában foglaltak, az érthetetlen. Hadd idézzem emlékeztet őül csak a d) pontot: ez a felügyelet tehát kiterjed “a növényvédelmi gépek forgalomba hozatalára és működtetésére”. Nehogy valaki félreértse, az engedélyezési eljárásban például a növényvédő szereknél természetesen ott kell lenni a társszakterületekkel eg yütt, de hogy a gépek forgalomba hozatalához és működtetéséhez, azok ellenőrzéséhez, a tavaszi gépszemléhez mi köze van az élelmiszerláncellenőrzésnek, ezt nem tudom. De majd biztos kapok erre választ. (Gőgös Zoltán: Biztosan.) A gyakorlatban nem láttam, hogy valami szükség lenne erre, hogy annak idején a szövetkezeti gépszemlében ennek mi köze volt a tejtermeléshez vagy éppen az egészséges növénytermesztéshez. Tisztelnünk kell a különféle szakterületek tevékenységét, azok művelőit. Nem célszerű a kisgömbö ceffektus. A spenótot, a gabonát véleményem szerint akkor kell élelmiszerellenőrzés alá vonni, amikor élelmiszerré válik. (14.40) A termesztés vonatkozásában, ismétlem, az élelmiszerbeltartalmat befolyásoló szerek, tényezők engedélyezési eljárásánál kel l együttműködni és jóváhagyni. Véleményem szerint aggályos olyan törvényt alkotni, amely a parlagfűirtástól az állati hulla megsemmisítéséig, az élelmiszerminőségig, a földhasználatig, a szántóföldi gépminősítésig és a többi, olyan szakterületeket kíván e gységesen szabályozni, amelyek nem tartoznak együvé. A törvényjavaslat indokolásának, ahogyan már említettem, egyik sarkalatos pontja az egységes szervezet megteremtése, de úgy tűnik, úgy látszik, hogy a belső kormányzati hatalmi harcok ezen a téren még mi ndig nem dőltek el. Az állami feladatok szervezése és irányítása témát szabályozó 25. §ból egyértelműen az derül ki, hogy az élelmiszerláncfelügyeleti szerv és a fogyasztóvédelmi hatóság is felelős az élelmiszerlánc hatósági felügyeletéért, és a 4., 5. p ontban adatátadásokról, felelősségekről olvashatunk, de nem tiszta a kép. Úgy tűnik, nem tudtak megegyezni a különböző tárcák ebben a kérdésben, és ez számomra előrevetíti azt a bürokratikus felelősségmegosztást, amelynek egyértelműen csak az állampolgár l ehet a vesztese, de ugyanakkor a részt vevő hatóságok is nehéz napoknak néznek elébe. A törvényjavaslat szerintem nem zárja ki a további vitákat, a társszervezetek zsákmányszerző lobbitevékenységét; a szabályozás nem elég konkrét és végleges. Igaza van Sch varcz Tibor képviselő úrnak, aki az egészségügyi bizottság nevében szólalt fel:
