Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 29 (142. szám) - Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
2037 jogszabály szabályozza majd a teljes területet általános szemlélettel. A korábbi, mintegy 32 ezer szavas szabályozás csaknem a felére csökken, egységes szerkezetbe, egységes eljárásrendbe foglalva össze az előírásokat. Átláthatóbbá, egyszerűbbé válik mind a jogalkalmazó, mind az előállító számára, és a fogyasztó is könnyebben tájékozódik majd az a lapvető előírások között. A részletes szabályok alacsonyabb rendű jogszabályokban kerülnek megállapításra, amelyek alatt a törvényjavaslat értelmében a korábbi négy törvény jelenleg is hatályos végrehajtási rendeleteit kell elsősorban é rteni. A keretszabályozás indoka, hogy a részletszabályozások alacsonyabb jogforrásai szinte rugalmasabban kezelhetőek, és az újabb közösségi vagy az újonnan felmerülő problémák kezelését szolgáló előírásokat gyorsabban lehet átvezetni a hazai alkalmazásba . A kormány “a szántóföldtől az asztalig” elv szerint figyelembe vette, hogy a talajvédelem, növényegészségügy, növényvédelem, takarmányozás, állategészségügy, állatgyógyászat, élelmiszerbiztonság, élelmiszerminőség alapvető kérdései nem választhatók szé t egymástól. Az egy kézben lévő direkt irányítás - ez azt jelenti, hogy egyenes utasítási lánc van az MGSZHn belül - biztosítja, hogy az élelmiszerlánc bármely pontján jelentkező probléma esetén az ellenőrző hatóság hatékonyan és gyorsan reagálni tud, és az eredményes intézkedést nem akadályozza a más hatóság megkereséséből származó esetleges időveszteség. A tervezet garanciái lehetővé teszik, hogy a felmerülő élelmiszerbiztonsági veszély előzményeit és következményeit az ellenőrző hatóság végig tudja köv etni a teljes élelmiszerláncon. A törvénytervezet egységesíti a szankcionálási gyakorlat elveit, a figyelmeztetéstől a pénzbírságon át a tevékenység megtiltásáig. A büntetések kiszabásánál figyelembe veszi a vállalkozó gazdasági erejét, a vállalkozási mell ett a személy felelősségét. Valamennyi vállalkozóra kiterjeszti az elvárható gondosságon alapuló felelősség rendszerét, a nem hazai árut először Magyarországon forgalmazókat is beleértve. Így szankcionálhatóvá válnak az élelmiszerkönyvi előírásoknak nem me gfelelő, külföldön előállított áruk is. A nyilvánosságrahozatali kötelezettséggel, a bírság azonnali behajthatóságával és a büntetés megfizetéséért való személyes vezetői felelősség megállapításával is erősödik a hatóság eszköztára. A bírságok kiszabásánál az arányosság és a fokozatosság elve érvényesül, hiszen csekély jogsértés esetén figyelmeztetésben részesítheti a vállalkozót a hatóság, ismételt szabályszegés esetén ezt már nem teheti meg. 20 ezer forinttól 2 milliárd forintig terjedő skálán belül állap ítható meg a bírság, a vállalkozó gazdasági ereje, a jogsértéssel okozott veszély, illetve az általa elért többletbevétel függvényében. Ismételt bírságoláskor az előző legalább másfélszeresét kell kiszabni. A megfizetett bírságból származó bevételt nem leh et hatóság működtetésére fordítani, beleértve a személyi juttatásokat is, kizárólag az ellenőrzési módszerek fejlesztésére használható fel. Az élelmiszerlánc ellenőrzésében felmerülő élelmiszerláncbiztonsági események, kérdéskörök elválasztása a fogyasztó k gazdasági érdekeinek védelmével kapcsolatos feladatoktól tisztább feladatelhatárolást tesz lehetővé, csökkenti a más hatóságokkal közös felületeket, a párhuzamosságok megszüntetésével javul az ellenőrzések hatásfoka, másrészt a fogyasztók is könnyebben e l tudják dönteni, mely hatóság illetékes panaszuk kivizsgálásában. A tervezet kitér az élelmiszerlánceseményekkel kapcsolatos közérdekű információk körére, illetve a nyilvánosságra hozataluk módjára, egyértelmű környezetet teremtve a hatóság számára. Bizt osítja annak lehetőségét, hogy a fogyasztók és a vállalkozók széles körét érintő esetben a miniszter az országos főállatorvos útján a biztonságos élelmiszer fogyasztásához szükséges ismereteket közérdekű közleményekben azonnal megjeleníthesse. Így az infor mációátadás mellett a hatósági intézkedések sebessége is felgyorsul. Az egységes, átfogó adatbázisrendszer üzemeltetésével a termék útja végigkövethető az alapanyagelőállítástól - ez a növénytermesztés, állattartás - a bolt polcáig, illetve az étterem kon yhájáig. A benyújtott törvényjavaslat tehát biztosítja azokat a keretszabályokat, amelyekkel úgy
