Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 29 (142. szám) - A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ALEXA GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2014 Az uniós irányelvek átvétele ebben az esetben jogharmonizációt valósít meg. Ez azt jelenti, hogy az árumozgás és a szolgáltatásnyújtás szabadsága milyen m értékben korlátozható, a vállalkozások kötelezettségei milyen körben állapíthatóak meg, a fogyasztói érdekvédelemre hivatkozással a közösségijogalkotó - szűk kivételektől eltekintve - kizárólagos igénnyel eldöntötte közösségi szinten, és ezen túlmenő nemz eti szabályozásokat nem tesz lehetővé. Ennélfogva az anyagi jogi szabályokat illetően - úgymint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megtiltásában, a tisztességtelenség ismérveinek meghatározásában, a hatály meghatározásában és az ehhez kapcsolódó foga lommeghatározásokban - nincs tagállami mozgástér, az irányelvi szabályokat szöveghűen át kell venni a belső jogban. Az uniós irányelvek átvételét szolgáló törvényjavaslat a fogyasztóknak a termékkel kapcsolatos vásárlási döntéseit közvetlenül befolyásoló k ereskedelmi gyakorlatokkal foglalkozik, védi a fogyasztók gazdasági érdekeit az üzleti vállalkozásoknak a fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataitól, és így közvetetten védi a jogszerűen eljáró üzleti vállalkozásokat is. A z eddigi szabályozástól eltérően, amelyek az adott terméket, illetve a tisztességtelen verseny konkrét típusait szabályozták, a tisztességtelen piaci magatartás összes fajtáját tárgyalja a törvény. Meggyőződésem, hogy a magyar kormány helyesen jár el akkor , amikor Németországhoz és Ausztriához hasonlóan külön törvénybe foglalja az európai uniós irányelvet. Az irányelv hazai törvénybe foglalásával a fogyasztói bizalom növelése a jogalkotó egyik legfontosabb célja. A magyar fogyasztó e rendelkezések nemzeti á tültetésével az Európai Unió teljes piacán számíthat az állami fellépésre a visszaélésekkel szemben. A törvényjavaslat meghatározza a szükséges fogalmakat. Például fogyasztó az, aki önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, de meghatározza a vállalkozás, az áru, a kereskedelmi gyakorlat, a kereskedelmi kommunikáció, a reklám, a vásárlásra felhívás, az ügyleti döntés és a magatartási kódex fogalmait is. (11.50) Miközben a törvényjavaslat tételesen f elsorolja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat példáit, két, általunk legsűrűbben tapasztalhatott esetfajtát külön is sújtani kíván. Ez a különösen tisztességtelennek nevezett kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő vagy agresszív. Megtévesztő az a k ereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti a fogyasztót. Ilyen valótlan információk lehetnek azok, amelyek az áru vagy szolgáltatás jellegéről, hatásáról, eredetéről, előállítási időpontjáról és sok más konkrét körülményről nem valóságosan tájékoztatják a fogyasztót. De ilyenek lehetnek azok a hamis vagy elhallgatott információk, amelyek az áruhoz kapcsolódóan biztosított panaszkezelésről, az értékesítő vállalkozás kötelezettségvál lalásának mértékéről, a fogyasztó jogairól, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetleg terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázatáról szólnak vagy esetleg nem szólnak. A közérthetőség kedvéért, ha egy gyártó vagy forgalmazó olyan képességet tulajdoní t, állítva vagy erősen sugallva a termékéről, amellyel az nem rendelkezik, természetesen megtéveszti a fogyasztót. A javaslat agresszívnak azt a kereskedelmi gyakorlatot minősíti, amely figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással, akár a fogyasztó zavarása révén az adott helyzetben jelentősen korlátozza a fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási szabadságát, illetve a fogyasztót olyan döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként az nem hozott volna meg. A mindennapok gyakorlatát figyelve, bizonyos rámenős és erőszakos ügynöki magatartások lehetnek ilyenek, amelyek a fogyasztók túl fiatal vagy éppen nagyon idős korát kihasználva próbálnak értékesítést kicsikarni. De emlékeztetem önöket egy olyan esetre, a mikor a Fogyasztóvédelmi Hatóság indított eljárást egy áruházlánccal szemben, a “Hülye, aki nem ünnepel”
