Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 29 (142. szám) - A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ALEXA GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2015 reklámszlogen méltó büntetéseként. Megemlítem egy másik negatív kedvencemet is, a “Szégyelled a mobilodat?” reklámmondatot. A törvényjavaslat kijelöli a szükséges eljáró hatóságokat, és meghatározza, egyértelműsíti az e hatóságok közötti jog- és feladatköröket, leírja a hatósági együttműködés formáit. Tisztelt Ház! Említettem már, hogy az Új Magyarország program kiemelt figyelmet fordít a fogyasztók véde lmére. A kormány szándékait e területen az hitelesíti, hogy az elmúlt évben elfogadott fogyasztóvédelmi stratégiájának megfelelően létrehozta és megerősítette a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot, megvalósította az illetékes állami hivatalok együttműködésé t, és a fogyasztók védelmében nagy ellenőrző akciókat indított, s csak az év elején majd 200 millió forinttal segítette a fogyasztóvédelmi civil tevékenységet. Ugyanakkor a kormány meghallgatva és értve az ellenőrző hatóságok, a civil és szakmai szervezete k tevékenységéből fakadó tapasztalatokon alapuló észrevételeket, az uniós jogharmonizációnak megfelelően beterjesztette az 1997es fogyasztóvédelmi törvény módosítását a T/5449. számú törvényjavaslat formájában. Ez megfelel annak a döntésnek is, amelyet ne mrégiben a fogyasztóvédelmi eseti bizottság javaslata alapján a parlament fogadott el ellenszavazat és tartózkodás nélküli határozatában. A beterjesztett javaslat következtében a korábbi törvény nem egyszerűen módosul, hanem szinte új törvény lesz. A lénye ges elemek a következők. A fogyasztók tájékoztatása érdekében bővülnek a kötelezően nyilvánosságra hozandó információk. Bővül azon határozatok köre, amelyeket a jogorvoslatra tekintet nélkül közzé kell tenni. Ezentúl az üzlet ideiglenes bezárását elrendelő és az adott termék forgalmazását megtiltó határozatokat is közzé kell tenni. A gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló jogszabályi rendelkezések megsértése miatt hozott, továbbá a 250 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalk ozással szemben bírságot megállapító jogerős határozatokat is nyilvánosságra kell hozni. A hatóság döntéseinek nyilvánosságra hozatala elősegítheti a vállalkozások jogkövető magatartásra való ösztönzését. Módosulnak a bírság- és szankciószabályok. A bírság olási rendszer egységesítése érdekében a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott anyagi jellegű bírságok helyébe a jövőben egységesen a fogyasztóvédelmi bírság lép. A javaslatban az alsó és felső határt a bírságolásban a vállalkozás nettó árbevételét is f igyelembe véve hat kategóriában, differenciáltan 30 ezer forinttól 2 milliárd forintig állapítja meg. Kisebb vállalkozások és az egyéni vállalkozók esetében a bírságplafon egymillió forint. A hatóságnak a jövőben erősebb eszközei lesznek a jogsértőkkel sze mben. Például lehetősége lesz az üzlet ideiglenes bezáratására, s mindenképpen bírságot kell kiszabnia olyan jogsértések esetén, amelyek a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét sértik vagy veszélyeztetik, ismételt jogsértés esetén, valamint a 18 éve n aluliak sérelmére elkövetett jogszabálysértéseknél. A javaslat következtében javul a panaszkezelési, ügyfélszolgálati tevékenység. Az új szabályozás értelmében az írásbeli panaszt a vállalkozás 30 napon belül minden esetben köteles írásban megválaszolni, s a panasz elutasítása esetén a fogyasztót tájékoztatnia kell arról, hogy panaszával mely szervhez fordulhat. Jelentősen új elem, hogy a kormány állami fogyasztóvédelmi ügyfélszolgálatot hoz létre 2009. január 1jétől. Feladata lesz a fogyasztók tájékozta tása, valamint a fogyasztói beadványok fogadása és az illetékes hatóságokhoz való továbbítása. A javaslatban külön rendelkezések védik a gyermekek és fiatalkorúak érdekeit. Annak érdekében, hogy a fogyasztói viták bírósági döntés nélkül is rendeződhessenek , módosul a békéltetőtestületek eljárásának szabályozása. Ezek a módosítások jelentős mértékben figyelembe veszik a testületek működésének tapasztalatait és javaslatait. A testületek működésének biztosítása érdekében pedig törvényi szinten is kimondásra ke rül, hogy az állam mindenkori éves központi költségvetésében köteles gondoskodni a testületek támogatásáról.
