Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 29 (142. szám) - A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ALEXA GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2013 Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportjának véleményét e két törvény kapcsán egy hozzászóláson belül kívánom kifejteni. Tizennyolc é ves tapasztalattal rendelkezünk arról, hogyan működik a piacgazdaság. Elmondhatjuk, hogy szertefoszlottak azok az illúzióink, amelyek szerint a gazdasági verseny elrendezi a fogyasztóvédelmi problémákat. Mindennap látjuk és tapasztaljuk, hogy az áruk és sz olgáltatások tengerében jó jogszabályok, erős hatóságok és civil kontroll nélkül, magányos hajótöröttként hánykolódnak az egyéni fogyasztók csónakjai. Nyilvánvaló, hogy vannak országok, ahol a fogyasztói társadalom nagyobb múltra tekinthet vissza, erősebbe k a társadalmi ellenőrzést jelentő polgári öntevékenység hagyományai és tudatosabb a fogyasztói magatartás, de még ezekben az országokban is szükség van olyan törvényekre, amelyek megvalósítják a fogyasztók védelmét. Visszatekintve hazánk piacgazdaság nélk üli időszakára és felidézve emlékeinket, látható, hogy a korábbi világ fogyasztóvédelmi problémáinak alapvetően a hiánygazdaság és az érdekeltség kialakulatlansága voltak eredői. Mára ez a helyzet megfordult: korunk fogyasztóvédelmi problémáinak okait a ki élezett piaci versenyben tisztességtelen eszközöket felvonultató értékesítői magatartás, a gyakran megnyilvánuló vállalkozói hozzá nem értés, a mindenáron való profitszerzés szándéka eredményezi. A piac is drasztikusan megváltozott. A korábbi hiánygazdaság helyett - és ez természetesen önmagában örvendetes - az áruk és szolgáltatások kavalkádja veszi körbe a fogyasztót. Csak élelmiszeripari a példa: 1990ben körülbelül 5 ezer fajta élelmiszer volt a hazai piacon, napjainkban majdnem 60 ezer. Naponta jelenn ek meg korszerű műszaki eszközök a hazai boltokban, amelyek fokozzák kényelmünket, de az élelmiszergazdaság vagy a technika fejlődése újabb és újabb fogyasztói kihívást is jelent, szinte lehetetlen megfelelő áruismerettel követni a folyamatosan változó és bővülő kínálatot. Az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának elve nagy vívmány, de tudjuk, komoly kockázatok hordozója is. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat nem hazai találmány, még ha vásárlóként itthon is tapasztaljuk, ez a világgazdasági folya matokat általánosan kísérő jelenség. Ezt felismerve alakította ki irányelveit az Európai Parlament és Tanács az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, és így az erősebb szintű fogyasztóvédelem elé rése érdekében közösségi szinten állított fel tilalmi szabályokat. Ezt megelőzően a hazai törvényhozás sem volt tétlen, hiszen a versenytörvényben és az 1997ben meghozott fogyasztóvédelmi törvényben fogadott el szabályozást erre a területre. Ugyanakkor az elmúlt években is haladt a világ, újabb és újabb fogyasztói kihívásokat jelentő tapasztalatokkal lettünk gazdagabbak. A szolgáltatások, áruk és a modern marketingeszközök fejlődése, a profithajhászó üzleti magatartás komoly leckék elé állít fogyasztót, el lenőrző hatóságot és civil érdekvédőt egyaránt, de bennünket politikusokat is, hiszen a törvényhozásnak jogszabályalkotással, törvényekkel kell védenie a fogyasztót, és javítani azok esélyeit, akik ezen a területen munkálkodnak. A ma tárgyalt két törvényja vaslat alapját, amelyek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról, illetve a fogyasztóvédelemről szólnak, az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29. európai parlamenti és ta nácsi irányelv, az Új Magyarország kormányprogramban lefektetett, a fogyasztók védelméről szóló alapelvek és az a tapasztalat képezi, amely az elmúlt években a fogyasztóvédelemmel foglalkozó hatóságainknál és a civil szervezeteknél kialakult. A kormány cél ja az új törvények megalkotásával a fogyasztók érdekeinek hatékonyabb védelme. A javaslatokból kiderül, hogy a kormány elismeri a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat felszámolását célzó szakmai önszabályozás gyakorlatának jelentőségét, ugyanakkor meg kí vánja erősíteni az önszabályozás keretében létrehozott magatartási kódexek betartásának ellenőrzését.
