Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 29 (142. szám) - A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ALEXA GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2012 vállalkozásokra, a gazdasági szereplőkre, hiszen tudjuk, hogy az Unió nagyon sok országában más és más technikával oldják meg a fogyasztók védelmét, máshogy oldják meg a verseny tisztaságát a gazdasági szereplők között, vagy akár a g azdasági reklámtörvényről is beszélhetnék, hogy ezek összefűzve különböző arányokban jelennek meg a különböző országok jogi szabályozásában. Tehát a bizottság tagjai úgy gondolták, hogy ez az előterjesztés, amely alapvetően a 2005. évi 29. irányelv átvétel ét szolgálja, az Unió egységességét szolgálja, illetve az itt gazdálkodó szervezetek működésének az ehhez való egységes alkalmazkodását jelenti. Ebből a szempontból is teljes egyetértés uralkodott. Az irányelv három szintje részben általánosan kimondja a t isztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát, aztán megjeleníti, a kereskedelmi gyakorlaton belül külön is tilalmazza és megnevezi a megtévesztő és agresszív kereskedelmi gyakorlatot, és újdonság ez a 31 pontból álló, úgynevezett feketelista, amely telje s mértékben és konkrétan jelöli azokat a tevékenységeket, amelyek tekintetében mindig tisztességtelennek minősülnek a hatósági gyakorlat szempontjából azok, akik azt a cselekedetet elkövetik. (11.40) Azt gondolom, hogy ez jelentős egységesítést jelent az E urópai Unió piacán, és amellett, hogy az Európai Unió megfogalmazza alapelvében a különböző termékek, szolgáltatások szabad áramlását, egyre inkább egységes piac képét jeleníti meg előttünk a fogyasztók védelmében, illetve a versenyszabályozásban is. Egyet értettünk abban is, hogy a Fogyasztóvédelmi Hatóság ki lett jelölve az alapfeladatok tekintetében ellenőrzésre, a pénzügyi területen a PSZÁF, illetve versenyjogi kérdésekben továbbra is a Gazdasági Versenyhivatal. Azt gondoljuk, hogy ez a három hatóság egy üttműködve követni tudja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat jogalkalmazását azokban az esetekben is, ahol egyik felügyeleti szféra átnyúlik a másik fölé. Fontos még kiemelni, hogy ez a szabályozás önszabályozás és a magatartási kódexek elterjedését s zolgálja, kiemelve a magatartási kódex fogalmát, a kódexszel kapcsolatos felelősséget is. Azt gondoljuk, hogy ezzel a teljes harmonizációval megvalósuló irányelvi átvétel mind anyagi jogi, mind pedig eljárásjogi értelemben megjelenik. Minél magasabb szinte n van egy gazdaságban a piac liberalizálása, illetve a piac, ezeken a területeken megjelennek azok a fajta különérdekek, amelyek kicsi előnyöket próbálnak szerezni akár a fogyasztókkal szembeni megtévesztéssel, a piacon a gazdasági szereplők egymással szem ben megjelenített magatartásában, illetve vannak olyan országok is, amelyek egy picit lazább szabályozással igyekeznek versenyképesebbé tenni az országukban működő vállalkozásokat. Azt gondolom, számukra is megfelelő üzenet ez a szabályozás, és kérem az Or szággyűlés tagjait, hogy támogassák az általános vitára való alkalmasságot. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Molnár képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 2020 perc időkeretben. Ezek kö zben kettőperces felszólalásokra nem kerül sor. Megadom a szót Alexa György képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának, aki jelezte, hogy felszólalásában a következő napirendünkben szereplő T/5449. sorszámú előterjesztésr ől kialakított frakcióálláspontot is ismerteti. Öné a szó, képviselő úr. ALEXA GYÖRGY , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az elnök úr is említette, a Ház egymás után tárgyalja a fogyasztókkal sz embeni tisztességtelen kereskedelmi magatartás tilalmáról szóló T/5448. számú és a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/5449. számú törvényjavaslatot. E törvények tartalmilag összefüggenek, de az ügyrend szerint elkülönülnek az általános vitában. Frakcióm, a Magyar
