Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 29 (142. szám) - A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács közjogi jogállásáról, jogköréről, összetételéről és feladatairól, valamint működési kereteiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János):
1997 Ma erre a parlament, ez a politikai erőtér nem alkalmas. Tehát létre kell hozni egy olyan fórumot, ahol tisztán a konszenzuskeresés céljával pártok képviselői civ ilekkel, érdekvédőkkel, tudományos szakemberekkel meg tudják vitatni, hogy mi lehet az a közös álláspont, amit lehet abban az ügyben képviselni, amely egyszerre nyújt lehetőséget a foglalkoztatáspolitika és egyszerre nyújt lehetőséget a föld kérdésének a m egválaszolására. Változásra van tehát szükség mindannyiunkban. Elsősorban megfogalmazhatnánk, hogy a tanács majd megoldja mindazt, amit mi nem tudunk megoldani. Ez így nem igaz. A tanács hozzá tud járulni ahhoz, hogy széles értelemben véve egy szemléletvál tás induljon el mindabban, ami körülvesz bennünket, legyenek ezek ember és ember, és legyenek ezek társadalom és környezet, társadalom és gazdaság relációjában. Szeretnénk, ha egy hatékony állampolgári részvételt tudnánk erősíteni a döntéshozatalokban, nem csak nemzeti szinten, hanem ezt követően majd egy regionális, de még tovább megyek, lokális, települési szinten. Hiszen akkor lesz hatékony mindaz, amiről ma beszélünk itt a parlamentben, ha ennek úgymond a társadalmi rendszereiben ugyanúgy létrejönnek a m unkaformái - önkormányzatokban, közgyűlésekben, kisebb közösségekben. A gazdasági terméktöbblet előállítását úgy is meg lehet oldani, hogy nem éljük fel vele a környezetünket, végérvényesen nem okozunk benne kárt. És a harmadik, hogy a szociális rendszer j elenlegi egyenlőtlenségét és az ebből fakadó feszültségeket ez a fenntartható fejlődés segíthet orvosolni. Ez az a három olyan elem, ami szerintem indokolja, hogy jöjjön létre egy Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, amely segíti az európai folyamatokba való bekapcsolódást, segíti az európai útkeresések, hazai útkeresések párhuzamát és azonosságait megtalálni, segíti a parlament munkáját abban, hogy véleményezi és javaslatot is tesz arra vonatkozóan, hogy melyek azok a kérdések, amelyek megvitatása nagymé rtékben hozzásegítené a parlamentet, a társadalmat ahhoz, hogy a ma feszültségekkel teli problémákat megoldja. Lassan, nem máról holnapra, tehát nem ma lesz fenntartható fejlődés, hanem a jövőben lesz, tehát mindaz, amit ma építünk, az a jövőben fog visszh angzani, ott fogja megmutatni magát, hogy jól dolgoztunke. Tehát én ebben a tekintetben azt gondolom, hogy fontos, hogy megszülessen ez a határozat. Azt is fontosnak tartom, hogy ahogy a jövő nemzedék ombudsmanánál sikerült a parlamenti pártok képviselőin ek konszenzusra jutni, megegyezni, mindenki másmás elképzelésekkel érkezett, mégis a végeredmény itt hever a parlament asztalán elfogadásra várva. Azt is szeretné m elmondani, hogy nagyon sok szakember, aki nem itt a parlamentben most, hanem évek vagy évtizedek óta foglalkozik ezzel a kérdéssel, és látja, hogy hogyan, miképpen alakítja ki más európai állam a maga fenntartható fejlődési stratégiáját, annak az intézmé nyrendszerét, azok a szakemberek nagyon sokat segítenek nekünk abban, hogy mi magunk is megértsük, mit is jelent valójában a társadalomban való részvétel, mit jelent a szubszidiaritás, és ezeket hogyan lehet nemcsak politikai retorikában, hanem gyakorlatba n is alkalmazni. Magyarán, hogyan mond le a politika a saját primátusának egy részéről, azért, hogy esélye legyen arra, hogy hosszú távon egy demokratikus berendezkedésben - mint parlamenti vagy politikai párt - szerepe legyen. Ezért én szeretném megköszön ni a szakembereknek, és végül, de nem utolsósorban szeretném megköszönni, miniszter úr, önnek is mindazt az erőfeszítést, amit az elmúlt egy évben tett. Talán ha összegeznünk kell, nem ma van itt a pillanat, és nem ma van itt az időpont sem, de az biztos, hogy a megkezdett folyamatok nem visszafordíthatóak, míg bízom abban, hogy mindaz, amit tenni kívánunk, visszafordíthatóvá teszik mindazt a károkozást, amit az emberiség az elmúlt kétszáz évben tett. Köszönöm szépen. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Velkey Gábor képviselő úrnak, az SZDSZ frakciójából.
