Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 29 (142. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - KARSAI PÉTER (MDF):
1983 50 tanoda működtetésének támogatására 1 milliárd 650 millió forintot fogunk fordítani, a “Második esély” gimnáziumi programra pedig 330 millió forintot. Képviselő Úr! Van szándék, van akarat és van forrás arra, hogy ezen a területen érdemben előrelépjünk. Tisztelettel köszönöm, hogy ezt a kérdést föltette. Köszönöm, hogy meghallgattak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Karsai Péter frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Demokrata Fórumból. KARSAI PÉTER (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ha körbenézünk Európáb an, de még inkább a nagyvilágban, az élelmiszerárak drasztikus emelkedésének lehetünk tanúi. A világélelmezési program vezetői közgazdászokkal, élelmezési szakemberekkel egyetemben nemrég megkongatták a vészharangot. Felhívták a figyelmet arra, hogy az árr obbanás következtében drasztikusan nő világviszonylatban az éhezők száma. De nem csak a szegény országokat veszélyezteti az éhezés, a fejlett világban is egyre súlyosabb a probléma. Az emelkedő olaj- és energiaárak, a szállítási költségek megugrása, a bioü zemanyagelőállítás miatt zsugorodó termőföldek és a klímaváltozás okozta árnövekedés Keleten és Nyugaton egyaránt aggasztó. Magyarországot sem kímélik ezek a folyamatok. Az élelmiszeráremelkedés 2006 óta egyre gyorsuló ütemű. Az elmúlt egy évben az étola j árnövekedése 52 százalék volt, a liszt 40 százalékkal lett drágább, a tej 21, a tésztafélék ára 25 százalékkal emelkedett 2007 márciusa óta. Az élelmiszerárnövekedés tavaly elérte a 11,5 százalékot, és Gráf József miniszter úr prognózisa szerint idén is 10 százalék körül várható. Az árak kezdték túlszárnyalni a lakosság lehetőségeit, a családi bevételek egyre nagyobb hányadát költjük élelmiszerekre. De nem csak az elszegényedő lakosságot sújtja az élelmiszerárdrágulás, közvetlen elszenvedői a gazdák, ak ik az árak emelkedésének finoman szólva nem a haszonélvezői. Felmerül a kérdés, hogy a tavalyi több mint 10 százalékos áremelkedésből mi csurgott vissza a gazdáknak. A drágulást nemcsak a fogyasztók érzik meg saját bőrükön, hanem a termelők is. Az emelkedő energiaárak őket sem kímélik, az élelmiszerek előállítása egyre többe kerül. Nehezíti a helyzetüket az utóbbi évek kiszámíthatatlan időjárása, a késői fagyok, az áradások és az aszály. Emellett versenyezniük kell más uniós országok könnyebb helyzetben lév ő termelőivel. Ma Lengyelországban és Németországban is olcsóbb a takarmány, mint nálunk. A magas takarmányárak miatt a sertés- és szarvasmarhaállomány ellátásának költségei nőnek. Emiatt drágul a hús és a tej, a gazdák kiadásai nőnek, a bevételeik viszon t nem. Az emelkedő élelmiszerárak a kereskedelemben jelennek meg, és nem a felvásárlásnál. A mostani helyzetben igen nehéz, de rendkívül fontos a bölcs agrárpolitika; olyan agrárpolitika, amely nemcsak az uniós követelmé nyeket tartja szem előtt, hanem az uniós lehetőségeket is, védi a magyar gazdák érdekeit, segíti a hazai termelőket az uniós források lehívásában, valamint abban, hogy termékeiket a legjobb áron tudják értékesíteni az európai piacokon. Olyan helyzet állt e lő, amelyből Magyarország, a magyar agrárium profitálni is képes, de bölcs szakpolitika híján bukhat is rajta. Magyarország mezőgazdasága és versenyképessége, a hazai termelők túlélése és a lakosság életminősége szempontjából egyaránt fontos egy körültekin tő agrárstratégia kialakítása és megvalósítása. Így tehát kérdezem államtitkár urat, hogyan készül a földművelési tárca ezekre a kihívásokra. Szemmel tartjae a hazánkon kívül zajló folyamatokat? Vane megfelelő válasza az új nemzetközi helyzetre? Mert a v ilágban helyzet van, és Magyarország nem engedheti meg magának, hogy kullogjon az események után. (9.20)
