Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 22 (140. szám) - Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
1883 elektronikus információszabadság szabályozására utal, ezt már három évvel ezelőtt sem tudta igazán elrejteni a szemünk elől. Amikor a mostani törvényjavaslattal kapcsolatos kifogásainkat ismertetjük, elsőként erre az újólag szembetűnő körülményre kell hiv atkoznunk. A mostani törvényjavaslat is a jogalkotás rendjét kívánja módosítani, a három évvel ezelőtti szabályozással szemben most már úgy, hogy ennek a törvényjavaslatnak szinte kizárólag ez a törekvés áll a homlokterében. Némi egyszerűsítéssel akár azt is mondhatjuk, hogy ez a törvényjavaslat nem az elektronikus információszabadságról, hanem a jogalkotás rendjéről szól. Ezt látva pedig nem indokolatlan az a feltételezés, hogy valójában a kormány tudatos stratégiát követ, lépésről lépésre akar keresztülvi nni feles törvénnyel olyan szabályozást, amelyet valójában kétharmados törvényben kellene megtennie. Ennek tükrében azt kell gondolnunk, hogy a kormány tudatos számítással már három évvel ezelőtt tervbe vette a jelenlegi törvénymódosítást. Az előttünk fekv ő javaslatban azokat a szabályokat, amelyek a jogalkotás rendjével valamiféle összefüggésbe hozhatók, két csoportra bonthatjuk. Az első esetkört azok a rendelkezések alkotják, amelyek a Magyar Közlöny és a Határozatok Tára tartalmát kívánják szabályozni. E zek olyan kérdések, melyeket a jogalkotási törvény jelenleg is szabályoz, az 57., illetőleg 58. §aiban. Ha az Országgyűlés elfogadná a mostani törvényjavaslat idevonatkozó rendelkezéseit, akkor olyan helyzet állna elő, hogy a Magyar Közlöny, illetve a Hat ározatok Tára tartalmára nézve a magyar jogrendszerben két jogszabályban egymástól eltérő rendelkezések léteznének. Ez több lenne, mint egyszerű kodifikációs hiba, ez a jogbiztonság sérelme által a jogállamiság követelményeit súlyosan sértő jogrendszerbeli koherenciazavar lenne; nem mintha a jogalkotási törvény említett rendelkezései nem szorulnának bizonyos értelemben felülvizsgálatra. Nyilvánvaló, hogy a Magyar Közlönyben kihirdetendő jogszabályok közül az önkormányzati rendeleteket ki kell venni innen, m int ahogy azt a jelenlegi gyakorlat ki is alakította. Mindenesetre feles törvénnyel egy kétharmados törvényben szabályozott kérdést újrarendezni egyfelől durva alkotmánysértés, másfelől olyan eljárás, amely politikai értelemben is csak a legsúlyosabban min ősíthető. A kormánynak azzal a visszatérő szokásával kerülünk szembe, hogy ott, ahol a kétharmados törvényekhez szükséges konszenzus kialakítására kellene törekedni, félretéve az alapvető alkotmányossági szempontokat, feles törvénnyel akarja akaratát keres ztülerőltetni, és megkerülni a kétharmados törvényt. Hasonló magatartással állunk szemben, mint például a megyei közigazgatási hivatalok regionális szintre történő emelésénél, amit az Alkotmánybíróság - mint ismert - alkotmányellenesnek minősített. A jogalkotás rendjével összefüggésbe hozható szabályok másik köre olyan rendelkezésekből áll, melyek ugyan nem sértik tételesen a kétharmados törvény szabályait, de olyan kérdések szabályozásával kapcsolatosak, amelyeket tematikailag a jogalkotási törvényb en indokolt rendezni. Kénytelen vagyok ezzel kapcsolatban felidézni az alkotmány 7. § (2) bekezdését, amely e kétharmados törvény tárgyaként a jogalkotás rendjének szabályozását - ismétlem: a jogalkotás rendjének szabályozását - jelöli meg. Az Alkotmánybír óság több esetben is foglalkozott azzal, hogy miként lehet határt húzni a kétharmados szintű törvényben szabályozni rendelt kérdések kapcsán a kétharmados szintű és az azon kívül eső szabályozási kör között. Az ezekben az ügyekben meghozott alkotmánybírósá gi határozatok közül csak egyet kiválasztva, a 7/1994. számú határozatra hivatkozom. E határozatnak a jelen problémakörre történő analóg értelmezése alapján álláspontom szerint minden, a jogalkotás szempontjából lényeges mozzanat a jogalkotás rendjét képez ő kérdés, amely a jogalkotási törvényben szabályozandó. Hasonló a helyzet azokkal a kérdésekkel is, melyek szabályozása a megalkotandó jogi norma szövegének hitelességével kapcsolatos. Így álláspontunk szerint idetartozik annak a kérdésnek a rendezése, ame ly arról szól, hogy a papír alapú, illetve elektronikus úton közzétett jogszabályok közül eltérés esetén melyik tekinthető hitelesnek. Idetartoznak véleményem szerint a hivatalos lapok
