Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 22 (140. szám) - Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
1881 A most tárgyalt elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat célja, hogy továbbfejlessze a hivatalos l apok és a hivatalos jogszabálygyűjtemények kiadására vonatkozó hatályos szabályozást. A javaslat ennek keretében megteremti az egységes hivatalos lapot, mivel - mellékletként történő kiadással - a Magyar Közlöny részévé teszi a Hivatalos Értesítő után a Ha tározatok Tárát is, illetve abban közzétenni rendeli az eddig csak a szűk közönséghez eljutó tárcalapokban elhelyezett közleményeket is. A papír alapú kiadás lehetőségének fenntartása mellett a javaslat az egységes hivatalos lap, a Magyar Közlöny esetében az elérhető legmagasabb biztonsági szintű védelemmel ellátott elektronikus kiadást teszi hitelessé, illetve az elektronikusan rendelkezésre álló Magyar Közlönyszámok, valamint a Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteményének korábbi számait is hitelesít ve közzétenni rendeli. A jogállamiságból következik az az állami feladat, hogy a jogszabályok szövegét bárki számára hozzáférhetővé tegye. Ennek megvalósítására több út kínálkozik: az elektronikus közzététel és a papír alapú megjelentetés, illetve ezek kom binációja. A jelenlegi magyar szabályozás szerint a papír alapú kiadás tartalmazza a hiteles jogszabályszövegeket, de tájékoztató jelleggel elektronikusan is közzé kell tenni a hivatalos lapokat. A javaslat, az elektronikus és a papír alapú kiadás kettőssé gének fenntartása mellett, az elektronikus változatot teszi hitelessé, három okból. Egyrészt az elektronikus hiteles szöveg gyorsabban megérkezik a címzettekhez, a terjesztésnek nincs időigénye, és a munkaidőn kívül is hozzáférhetővé válik. Másrészt az ele ktronikus változat szélesebb körben hozzáférhető, hiszen az internetes végpontok száma nagyságrendileg magasabb, mint a jellemzően csak városokban hozzáférhető, hivatalos lapokat terjesztő újságárusok és a közlönyboltok száma. Harmadrészt az elektronikus v áltozat biztonságosabb: a minősített elektronikus aláírás és a minősített időbélyegző bárki által ellenőrizhetően tanúsíthatja, hogy a hivatalos lapot a jogszabály alapján a kiadásért felelős személy egy meghatározott időpontban jóváhagyta. Nagyon fontosna k tartjuk a javaslat azon garanciális rendelkezését, amely biztosítja, hogy az elektronikusan közzétett dokumentumokhoz való hozzáférésért semmilyen ellenértéket ne lehessen igényelni. Ennek keretében azt is kimondja, hogy az elektronikus információszabads ágról szóló törvény hatálya alá tartozó közzétételek esetében a közzétevő szerv szerveréhez való hozzáférésért ne lehessen díjat szedni. Ez is egy nagyon fontos dolog a benyújtott törvényjavaslatban. Amíg idáig eljutottunk, rengeteg vita övezte a jogszabál yok elérhetőségének és közzétételének problémakörét. Az első nagyobb váltás az volt, amikor a jogszabályok adatbázisba rendezve elektronikusan hozzáférhetővé és kereshetővé váltak. Ez elsősorban a szakmának és a jogászoknak volt nagy újítás. Itt meg kell e mlíteni és köszönetet kell mondani a CompLex Kiadónak, a Kerszöv Kft.nek, annak a vállalkozásnak, amely évtizedek óta különböző platformokon lehetővé tette a jogszabályok elektronikus szolgáltatását. A jelenlegi helyzet értékelésénél és a most történő mód osítási javaslat tárgyalásánál, azt hiszem, érdemes visszatekinteni néhány gondolatban az eredeti törvényre. Úgy látom, a törvény elfogadása óta két területen tapasztalhattunk komoly előrelépést. Az üvegzsebprogram keretében 2003ban született törvénymódos ítások nyomán megszűnt az a korábban sok gondot okozó jogértelmezési dilemma, hogy miként egyeztethető össze a közérdekű adatok nyilvánossága és az üzleti titok védelme. A jogalkotó válasza: a közpénzek felhasználása, a közvagyon kezelése körében nem lehet üzleti titok címén információkat eltitkolni. Természetesen még nincs itt a jogi Kánaán, nem minden közérdekű adat megszerzése egyszerű, de legalább vannak pontos hivatkozási alapok. A másik előrelépés ugyancsak az üvegzsebprogram keretében született jogal kotás révén az, hogy ma a költségvetési szervek a gazdálkodásukkal kapcsolatos legfontosabb adatokat külön kérés nélkül kötelesek elektronikus úton az interneten közzétenni. Ez utóbbi intézkedés jelentős előrelépés az úgynevezett elektronikus információsza badság terén.
